EP: Továbbra is fennállnak a jogállamisági problémák

Folytatódott az EP Libe bizottságának meghallgatás a 7-es cikkely szerinti eljárás ügyében – de a magyar és lengyel kormány képviselői nem jelentek meg, ezért aztán alig voltak résztvevők.

Mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén hétfőn, írja az MTI.

Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte: mindaddig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.

    A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar és lengyel hatóságok „elgondolkodnak a problémák megoldásán”. Hozzátette: az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel, ha a helyzet nem javulna. Megemlítette, hogy a végső döntés a Tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.

    Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament között „rendkívül pozitív” megállapodás jött létre az unió hosszú távú költségvetéséhez, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszerről. Az uniós bizottság várja, hogy bevezetni kívánt mechanizmussal összefüggésben végleges döntés szülessen – közölte Reynders.

    Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.

    Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli a nemzetközi emberi jogok és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.

Varga Judit igazságügy-miniszter azt írta a Facebookon, „Ujhelyi István és a magyar ellenzék erőlködése ellenére ismét teljes érdektelenségbe fulladt az európai parlamenti LIBE bizottság vitája! Az ülésen sem a nemzeti kormányok, sem a német soros elnökség nem vett részt, és az EP-képviselőkből is csak hatan kívántak felszólalni.”

Donáth Anna momentumos EP-képviselő pedig azt írta: „A magyar és a lengyel kormány jogállamot sértő tevékenysége miatt indult, 7. cikk szerinti eljárások kapcsán tartottunk meghallgatást és vitát. Ezen azonban sem a magyar, sem a lengyel kormány, sem a Tanács soros elnökségét betöltő német kormány képviselője nem jelent meg. Most, amikor az EU hétéves költségvetését és a helyreállítási alapot akarja ellehetetleníteni a magyar és a lengyel kormány; most, amikor a jogállamiság kérdésén áll vagy bukik az Európai Unió jövője, ez a felelőtlen cinizmus elfogadhatatlan.”