Ki hazudik?

„Alaptalanul rémhírt terjeszt és szándékosan hazugságot állít”, aki szerint a kormány jövő február 8-ig meghosszabbította a járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedéseket – jelentette ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A Pesti Hírlap szerdai száma pedig ezt állítja. Mutatjuk, mire alapozzuk.

A Pesti Hírlap 2020. november 18-i számának címoldalán szerepel, hogy február 8-ig tartanak a koronavírus-járvány miatti szigorítások.

Az ezzel kapcsolatos cikkünket arra alapoztuk, hogy a Magyar Közlöny 250., 2020. november 17. kedden megjelent számának 8000. oldalán található a kormány 505/2020. (XI. 17.) Korm. Rendelete a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról.

Nevezett rendelet 1. paragrafusában olvasható, hogy „A kormány (…) c) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. Rendelet 1-14. §-a, 16-19. §-a, valamint 22-28. §-a, (…) hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. Törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja”.

A 2020. évi CIX. Törvény 6. §-a így néz ki: „Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti”. Jelen pillanatban (2020. november 18-án) ez a 2020. évi CIX. Törvény hatályos állapota. A jogszabály következő időállapota 2021. február 8., addig tehát törvénytisztelő állampolgárként eszerint kell élnünk életünket, ha tetszik, ha nem.

A Pesti Hírlap értelmezése szerint tehát a legutóbbi kormányrendelet, tehát a
karantén-intézkedéseket a 90 napra elfogadott felhatalmazási törvény lejártáig, vagyis 2021. február 8-ig meghosszabbította. (Ha ez nem így lenne, miért ne lehetne 2020. december 12-től karácsonyi vásárt rendezni?)

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről, illetve annak a Magyar Közlönyben felsorolt paragrafusai a következőket tartalmazzák:

1. A maszkviselési szabályok megerősítése 

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles 

a) a tömegközlekedési eszközön, 

b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken, 

c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során, 

d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén, 

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott 

ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén, 

eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén, 

f) ügyfélfogadási időben 

fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, 

fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá 

fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben, 

g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak, 

h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)

ha) történő munkavégzés során, 

hb) vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

 

(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni. 

(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni. 

(4) A szociális intézményben 

a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, 

b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint 

az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.

 

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja. 

(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

 (3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles 

a) az utazásból kizárni, 

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és 

c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról. 

(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)-h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

 

2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok

 

3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. 

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően 

a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal, 

b) munkavégzés céljából, 

c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és 

d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott 

da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, 

db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából, 

dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából

 este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

 (3) Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.

 (4) A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.

 (5) A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni.

 (6) Az (5) bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.

 (7) Az (5) bekezdésben meghatározott – a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő – okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

 

4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.

 (2) A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett.

(3) Tilos – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása.

(4) A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.

 

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.

(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,

b) a kulturális esemény,

c) a sportesemény,

d) a magánrendezvény, valamint

e) a karácsonyi vásár.

(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

 

6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos. 

(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.

(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.

(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.

(5) A házasságkötésnél kizárólag

a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,

b) a házasulók, 

c) a házasulók tanúi, 

d) a házasulók szülei, nagyszülei,

e) a házasulók testvérei és

f) a házasulók gyermekei

 

lehetnek jelen.

 

7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

8. § (1) Vendéglátó üzletben

 

a) az ott foglalkoztatottak kivételével és

b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel

tilos tartózkodni.

 

(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.

(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni

 

a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,

b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,

d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

 

5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

9. § (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben

 

a) az üzletben,

b) a lottózóban, valamint

c) a nemzeti dohányboltban

tartózkodni.

 

(2) Este 7 óra és reggel 5 óra között

a) az üzlet,

b) a lottózó, valamint

c) a nemzeti dohánybolt

köteles zárva tartani.

 

(3) Este 7 óra és reggel 5 óra között

 

a) a gyógyszertár és

 

b) az üzemanyagtöltő-állomás

 

nyitva tarthat.

 

(4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.

 

6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.

 

(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.

 

(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.

 

(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.

 

11. § A 8-10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról

 

a) a vendéglátó üzlet,

 

b) az üzlet,

 

c) a lottózó,

 

d) a nemzeti dohánybolt,

 

e) a gyógyszertár,

 

f) az üzemanyag-töltőállomás, valamint

 

g) a szálláshely

 

üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

 

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),

 

b) a mozinak,

 

c) az edző- és fitneszteremnek,

 

d) az uszodának,

 

e) a közfürdőnek,

 

f) a jégpályának,

 

g) az állatkertnek, a vadasparknak,

 

h) a kalandparknak, a vidámparknak,

 

i) a játszóháznak és

 

j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

 

ja) muzeális intézménynek,

 

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,

 

jc) kép- és hangarchívumnak,

 

jd) közművelődési intézménynek,

 

je) közösségi színtérnek és

 

jf) integrált kulturális intézménynek

 

a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.

 

(2) A szálláshelyen – a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.

 

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.

 

(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

 

13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések

 

14. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.

 

(3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.

 

(4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.

 

9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai

 

(…)

 

16. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során

 

a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint

 

b) ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben

 

foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

 

10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések

 

17. § (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.

 

(2) Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.

 

(3) A nevelési, oktatási intézménybe

 

a) a 18. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,

 

b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.

 

(4) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.

 

(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.

 

(6) A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.

 

(7) A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.

 

18. § (1) A nevelési, oktatási intézmény területére

 

a) az ott foglalkoztatott személyen,

 

b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,

 

c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,

 

d) a gyermeken, illetve a tanulón és

 

e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen

 

kívül más személy nem léphet be.

 

(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

 

19. § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól külön kormányrendelet rendelkezik

 

a) az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,

 

b) a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,

 

c) a szociális intézmény dolgozója és

 

d) a bölcsőde dolgozója

 

esetében.

 

(…)

 

13. Jogkövetkezmények

 

22. § (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.

 

(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően

 

a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,

 

b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a 17. § (6) bekezdése kivételével – legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

 

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

 

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

 

(5) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha

 

a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és

 

b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

 

(6) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.

 

(7) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

 

(8) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

 

(9) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

(10) A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója

 

a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,

 

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

 

23. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.

 

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.

 

14. Értelmező rendelkezések

 

24. § E rendelet alkalmazásában

 

a) kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvény,

 

b) lottózó: a szerencsejáték-felügylet által engedélyezett lottójáték és totófogadás értékesítésére szolgáló helyiség,

 

c) nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,

 

d) tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz.

 

15. Záró rendelkezések

 

25. § E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,

 

a) a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint

 

b) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése

 

szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a Szabstv. 4. §-ától eltérően, a szabálysértés elkövetésekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.

 

26. § E rendelet hatálybalépését megelőzően

 

a) az R1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,

 

b) az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a

 

alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.

 

27. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben

 

a) határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,

 

b) rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.