Ismét lehet gyűjteni a csepeli atlétikai stadionnal kapcsolatos népszavazáshoz az aláírásokat

Így döntött a Kúria. A kérdésben volt már egy korábbi engedély 2019-ben, de akkor elmaradt az aláírásgyűjtés. A stadionról már megegyezett a kormány a Ferencvárossal. 

A Kúria ismét hitelesítette a népszavazási kezdeményezést arról, hogy épüljön-e atlétikai stadion a Csepel-sziget északi csúcsán, írja az MTI.

    Tavaly októberben a Kúria egyszer már úgy döntött, lehet a kérdésben népszavazást tartani, ám a kezdeményező akkor nem kezdte el gyűjteni az aláírásokat, nyáron azonban ismét benyújtotta hitelesítésre a kérdést.

    A Kúria keddi végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, és hitelesítette az „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?” kérdést.

    A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be az NVB-hez 2019-ben. A testület 2019 júliusában megtagadta a kezdeményezés hitelesítését, ara hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, népszavazást pedig csak ilyen kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének sem, mondván, a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, amely így a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható.

    Az NVB határozata ellen jogorvoslatot nyújtott be Kassai Dániel, a Kúria pedig tavaly októberben hitelesítette a kezdeményezést. A bíróság szerint ugyanis a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, vagyis a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

    A legfőbb bírói fórum szerint a választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet azonosítsák, és kétséget kizáróan meg tudják állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos. A bíróság szerint a kérdésben szereplő elírás – Soroksári helyett „Soroksági” – nem értelemzavaró.

    Kassai Dániel azonban – bár megigényelte a Nemzeti Választási Irodától – nem vette át az aláírásgyűjtő íveket. Idén júniusban viszont a hitelesítettel szó szerint megegyező kezdeményezését ismét benyújtotta az NVB-hez.

    Az NVB a hitelesítést újból megtagadta, mert úgy ítélte meg, hogy a szervező magatartása nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével. „Ez a magatartás az újabb kezdeményezés tekintetében is felveti azt, hogy szervező a korábbi kezdeményezéshez hasonlóan ismételten a politikai közösség döntési helyzetbe hozásának valós szándéka nélkül kezdeményezi a kérdés hitelesítését” – írta akkor az NVB.

    A határozat ellen Kassai Dániel ismét a Kúriához fordult, amely kedden újból hitelesítette a kezdeményezést.

    Végzésében a Kúria azzal indokolta döntését, hogy „önmagában az a tény, hogy az aláírásgyűjtés elmaradt egy korábbi, szövegszerűen egyező népszavazási kezdeményezés során, – további bizonyítékok hiányában – nem alapozhatja meg a rendeltetésellenes joggyakorlás sérelmét egy későbbi hitelesítési eljárásban”. Hozzátették: ebben az ügyben azonban az NVB nem tárt fel „az alapelv sérelmére és a népszavazás alkotmányos rendeltetésével ellentétes kezdeményezői magatartásra utaló egyéb körülményt”. Megjegyezte azt is, hogy a népszavazásra feltett kérdés hitelesítése csak konkrétan meghatározott kizárási okra hivatkozással tagadható meg, a választási rendszer alapelveire – így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra- történő hivatkozásból megtagadási ok közvetlenül nem vezethető le.

    A Kúria végzése jogerős.