COVID-para a BKV sofőröknél

Félnek a járványtól a BKV járművezetők, a korábbihoz képest sokszorosára nőtt a covidos sofőrök száma, s hiába kérik, alapvető védelmet sem kapnak a munkavégzéshez – írja közleményében az Egységes Közlekedési Szakszervezet.

A közlemény szerint: „Hetek óta hiába követeli a BKV sofőrök fertőzés elleni védelmét az Egységes Közlekedési Szakszervezet, a tulajdonos – fővárosi önkormányzat – még a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, a vezetőülést az utasoktól elválasztó felfestést sem engedélyezi. A közvetlen fertőzési kockázattal járó első ajtós felszállás – ismételt – felfüggesztéséről pedig úgy tűnik, egyenesen hallani sem akarnak az illetékesek – állítja a szakszervezet. Márpedig ezt a járművezetők még az „elsőajtózással” járó pótlékuk elvesztése árán is egyre határozottabban követelik azért, hogy így is csökkentsék a megfertőződési kockázatot – szögezi le Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke. Vagyis, mindössze azt szeretnék elérni azok, akik naponta vásárra viszik a bőrüket, hogy az első hullámban bevezetett és hatékonynak bizonyult óvintézkedéseket élesítse újra a BKV. A szakszervezet elnöke úgy értesült, hogy a tulajdonos nem ad rá engedélyt, miközben a tét nem kisebb, mint több ezer járművezető egészsége. 

Pedig az első ajtó lezárására figyelmeztető matricákat alig néhány nap alatt le lehet gyártatni, de a sofőröket az utasoktól elválasztó határokat egyetlen éjszaka alatt fel lehetne festeni azokon a járműveken, ahol csak az alig takaró plexifal „védi” a vezetőülést – érvel Naszályi. Mindez csak szándék kérdése, de úgy tűnik, éppen ez hiányzik a döntéshozókból. Ez érthetetlen felelőtlenség – szögezi le az elnök. 

Az EKSZ és a cégvezetés hetek óta tárgyal és egyeztet a lehetőségekről, miközben – ha lenne rá engedély – már jó ideje mindet meg lehetett volna valósítani. Naszályi úgy értesült, hogy a járművezetők kérését – például az első ajtók lezárását vagy a vezetőülés mögötti sáv elkerítését – túlzsúfoltságra hivatkozva sem teljesíti a munkáltató. Az elnök szerint az állítás, miszerint tömegek lennének a járműveken, nem feltétlenül fedi a valóságot, a BKK bevételi mutatói ugyanis egy viszonylag rövid átmenti emelkedés után drasztikus utasszám-visszaesésről árulkodnak. 

Az elnök felhívja a figyelmet: a munkáltatónak az utazóközönség biztonságának garantálásán kívül az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése is törvényi kötelessége. Ezek alapján Naszályi úgy véli, éppen törvénysértést követ el a BKV, még akkor is, ha önhibáján kívül, a tulajdonos döntése miatt került ilyen helyzetbe. Az elnök megjegyzi: amennyiben valóban nagy lenne a tömeg a járműveken, az még inkább indokolná a minél magasabb szintű védekezést, hiszen mást sem hallani, mint azt, hogy a viszonylag kis helyre összezárt tömeg kiemelt fertőzési kockázatot jelent. 

A szakszervezeti vezető szerint felháborító, hogy miközben a BKV irodáiban és a telephelyeken dolgozókat kiemelt járvány elleni intézkedésekkel védik, a „frontvonalban” teljesítő dolgozókat szinte sehogy. Az elnök éppen ezért – is – úgy véli, a szolgálat közben, vagyis, munkavégzés következtében megfertőződött járművezetőket a fizetésükkel egyenértékű táppénz illetné meg. Most ugyanis, ha egy sofőr betegállományba kerül, hosszú hetekre elveszíti a bére negyven százalékát. Ez pedig a megélhetést veszélyezteti. 

Az EKSZ felkéri a városvezetést, hogy tulajdonosként rendelje el a biztonsági intézkedések azonnali bevezetését a BKV járműveken is.