Kunetz Zsombor: „A kormány gyáva volt”

Nem használta ki a kegyelmi állapotot, hogy felkészüljön a rosszabb időkre, és a kevésbé népszerűtlen, de rossz megoldást választotta, amikor lezárta a határokat – mondta a kormányról a Pesti Hírlapnak adott interjújában Kunetz Zsombor szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. A maszkviselést szankciókkal kikényszeríteni szerinte most már késő, főleg, hogy pont a döntéshozók jártak elöl rossz példával.

‒ Újra egyre csak nő a fertőzöttek és a halottak száma. Adódik a kérdés, hogy miként bírja ezt a magyar egészségügy? Mi van, ha több beteg mellé ennél is több orvosi munkára lesz szükség?
‒ Egyelőre úgy tűnik, hogy a Covid‒19 járvány mostani fázisában a betegek száma nő, de nem olyan drasztikusan, mint tavasszal, ez a szerencsénk. Úgyhogy ez most nem tűnik olyan vészesnek. Ne felejtsük el, hogy tavasszal a halálozás 10-13, néha 15 százalékos volt. Most több eset van, de kisebb része kerül kórházba, valószínűleg azért, mert a fiatalok nagyobb arányban kapják el a vírust.

‒ Volt pár hónap nyugalom, amikor fel lehetett készülni a következő, várható hullámra. Ezt az időt jól használta fel a kormány?
‒ Még úgy is, hogy a tavaszi epizódban a Jóisten nagyon kegyes volt hozzánk és az egész régióhoz, és nem szabadult el a vírus, mint Nyugat-Európában (és ez nem annak volt köszönhető, hogy Magyarország annyira élen járt a védekezésben; mi azt csináltuk, amit a környező országok), így már akkor fel lehetett volna készülni, nemcsak akkor, amikor nyáron tényleg minimális új fertőzöttünk volt. Lett volna idő tehát A-B-C stratégiákat gyártani, illetve megfelelő mennyiségű szűrőkapacitás kialakítására, de nem tette ezt meg a kormány. Mert azt látjuk, hogy nem nagyon szűrünk még most sem, még ha jobban is szűrünk, mint eddig. A napi legtöbb új szűrés 11 850 körül volt most, tavasszal a napi csúcs 8900 körül volt.

Fotó: Pozsonyi Roland

‒ Azt lehet tudni, hogy a környező országokban vagy Nyugaton mennyit szűrtek?
‒ A népességhez viszonyított számot kell nézni, Magyarországon az 1 millió lakosra vetített szűrés száma 58 ezer, Szlovákiában 71 ezer, Szlovéniában 90 ezer. Tehát nálunk alacsony a szám. Tegyük hozzá, Szlovákiában már tavasszal az egész kormány folyton maszkban jelent meg, azóta is komolyan vették a maszkviselést, és nagyon szigorúan ellenőrizték is. Ez nálunk nem elmondható.

‒ Az hogy a szűrések száma alacsonyabb, miből fakad? A tesztek árából vagy az alacsony szűrőkapacitásból?
‒ Valószínűleg nem az ár, hanem a kapacitás a szűk keresztmetszet. Ha jól tudom, nyolc helyen végeznek szűrést – ha egy magánellátó szűr, akkor a mintát egy olyan szolgáltatóhoz fogja vinni, aki képes ezt kiértékelni, ezekből van nyolc az országban. Nem hallottunk arról, hogy ezt a számot növelték volna. De erre lett volna lehetőség, előkészülni, vagy akár B verzióban megengedni, hogy nem akkreditált laborok is szűrhessenek komoly ellenőrzés mellett: mondjuk a negatív eseteket random ellenőrizni, a pozitívakat pedig az államiban újraszűrni minden esetben. A történetnek három komoly pillére van, az egyik a maszkviselés, amit a kormány tagjai nem propagáltak, sőt nevetség tárgyává tettek. Ezzel a lakosságot is arra biztatták, hogy ne, vagy nem megfelelően viseljék a maszkot zárt térben, amire nem is kellett nagy biztatás, mert a maszkviselés nem olyan kellemes. De nem is olyan kellemetlen, mint mondjuk ha lezárják a határokat a maszk nem viselése miatt. A másik, hogy jóval több helyre kellett volna kézfertőtlenítőket kitenni – nagy volt a fejlődés a nullához képest, de még mindig nem elég a számuk. A maszk és a kézhigiéné a távolságtartással kiegészülve alkot értelmes rendszert. A harmadik elem pedig a szűrés: egy-egy random szűréssel meg lehetett volna találni gócpontokat, azokat lokalizálni, és akkor azok nem terjesztették volna gráfszerűen a vírust. Nem tették meg. A kontaktkutatás hatásfoka közelít a nullához, azt sem megfelelően csinálják. Jó példa a szűrés fontosságára a Lauder-Javne iskola, ahol 200 tesztből 30 lett pozitív, 15 százalékos eredmény ez, ami azt mutatta, gócot találtak. Nem tudom, miért van így, de a szűrés és a maszk a kormány mumusa.

‒ Orbán Viktor a tévés meglepetésinterjújában arról beszélt, hogy nem a szankciókkal akarják kikényszeríteni a szabályok betartását, hanem meggyőzni próbálják az embereket azok hasznáról. Ugyanakkor egyre több helyen – MÁV, Volánbusz, BKV – jelenik meg a büntetés. Mi a jó stratégia ebben a gyorsan romló helyzetben?
‒ Nézze, itt elment a vonat, ezt tavasszal kellett volna meglépnie a kormánynak, és a veszélyhelyzet megszüntetése után kitartani, hogy ne tartsunk ott, ahol ma. Politikailag nehezebb a szankciókat képviselni, mint a határzárat, pedig eredményesebb lenne. A maszkviselést sokkal szigorúbban kellett volna szabályozni, és a kormánynak magának sem kellett volna rossz példával elöl járnia: rengeteg felvételen láthattuk a kormányt kormányülésen, az Operatív Törzset maszk nélkül, és maszk nélkül adtak át kitüntetéseket is. Így a kormány magát tette hiteltelenné.

Fotó: Pozsonyi Roland

‒ Ha valakinek tünetei vannak, jó esetben 48 órán belül kimegy hozzá a mentő, leveszi a mintát, elvégzik a tesztet. Ön szerint jó, hogy ez a mentők feladata?
‒ Itthon a mentők nyerték meg ezt a feladatot, az az Országos Mentőszolgálat, amely a saját feladatát sem tudja tisztességesen ellátni.

‒ Nem lehetett volna egy intézményt erre a célra létrehozni?
‒ Ami lehetett volna ilyen intézmény, azt rendkívül sikeresen szétverték Lázár János és Balog Zoltán egykori miniszterek a kormányzati háttérintézmények leépítése keretében: ez volt az ÁNTSZ. Ennek megyei területi szervezetei is voltak. A teszt levétele nem ördöngösség, ezt sok egészségügy közelében dolgozó embernek meg lehetett volna tanítani, ha egy mentősofőr meg tudja csinálni. Németországban, skandináv országokban konténeres tesztelőpontokat tettek ki, ahová oda lehet menni tesztelni, akár saját kocsival, ugyanezt csinálta Dél-Korea. A mentő nálunk kimegy, leveszi a mintát a tüneteket produkáló betegtől, ennyi. Az egészségügyi döntéseket a háziorvos hozza meg, ő hívja ki a mentőt is, ha a beteg rosszul van, de az már egy másik mentő. A mintavételre segédápolókat is meg lehetett volna tanítani.

‒ Tömeges esetek vannak, már nem a behurcolt esetek okozzák a gondot, indokolt még a határokat zárva tartani? Ráadásul most a határ menti ingázókat sem engedik át.
‒ Egészségügyi okból eddig sem volt jó döntés. De a tavasz után már lehetett tudni, hogy a vírus itt van, nem lehet megakadályozni a bejövetelét. Ez egy ostoba, alkalmatlan, szakszerűtlen intézkedés volt. És más országok nem tettek ilyet. Az országok színskála szerinti megkülönböztetése, Müller Cecília kifestőkönyve jó ötlet lett volna, ha nem politikai és haveri alapon pakolják fel az országokat, hanem a valódi fertőzöttségi adatoknak megfelelően. Ha a norvégok sárga, a horvátok meg ukránok még mindig zöldek, az azért furcsa. De teljes határzár nincs Európában máshol. A határzár szerintem arról szólt, hogy a kormányzat gyáva volt olyan szigorításokban gondolkodni, amelyek az állampolgárokat érintette volna. És nem a karanténra gondolok, hanem a maszkviselés elmaradásának súlyos szankcionálására például. Ehhez gyáva volt. Orbán bejelentette, hogy szeptembertől senki se gondolkodjon utazásban, főleg délre, aztán lezárta a határokat. Ez egyszerűbb volt, kevesebb embert érint, kevesebb ember hőzöng, mintha a maszkviselésben szigorított volna. Nem is beszélve arról, hogy ennek a kormánynak a tömegbázisát azok jelentik, akik a maszkviselés ellen lázadoznak, nem azok, akik külföldre mennek dolgozni.

‒ Mit kellene tenni a Szuperkupa meccsel?
‒ Zárt kapuk mögött lejátszani. Szerintem mindenkinek van otthon most már tévéje.