Keverik II. Lajost és V. Lászlót a hatodikos történelem tankönyvben

Furcsa hibára lelt a 168 Óra a hatodikos tankönyvben: egy V. Lászlót és menyasszonyát ábrázoló festménnyel kapcsolatban. A tankönyv digitális változatában még mindig a hibás felirat szerepel, de erre a tanévre – úgy tudják – már kijavították a hibát, 2017 és ’20 között azonban a rossz felirat szerepelt az állami tankönyvben. Az Oktatási Hivatal elismerte a hibát. 

Elkezdődött az iskola, a diákok megkaptak a tankönyveiket. A hatodikos történelem tankönyv 34. oldalán látható egy festmény, amely a tankönyv szerint II. Lajos magyar királyt és menyasszonyát ábrázolja – a Nemzeti Közoktatási Portálon megtekinthető, letölthető.

Igen ám, de a festmény valójában V. László magyar király és jegyese, Franciaországi Magdolna eljegyzési képe, ami történetesen a Szépművészeti Múzeumban látható:

De hogy lehetséges, hogy a tankönyv szerzője, szerkesztője nem a jó változattal szolgált?

Lehet úgy, hogy a Wikipedián mindkét megoldásra találunk példát:

II. Lajos

V. László

Azt persze nem feltételezik, hogy az uniós pénzekkel megtámogatott tankönyvfejlesztési folyamat során a Wikipedia volt a kiindulási pont, a párhuzam mindenesetre érdekes. A lap írt az OFI-nak és az Oktatási Hivatalnak: mi a magyarázata a furcsa hibának.

Update: Az Oktatási Hivatal is elismeri, hibáztak, Úgy vélik „ez egy nagyon elterjedt hiba, sok más helyen is II. Lajos ábrázolásaként jelenik meg ez a kép – sajnos tévesen. A módosított Nat 2020 most ér fel hatodikba felmenő rendszerben, ezért a korábban forgalmazott tankönyvnek Nat 2020 szerinti átdolgozása során ennek a hibának az elkerülésére különösen figyelni fogunk. A még elérhető digitális verzióban pedig már most javítjuk.”

Úgy tudjuk, az idei tankönyvben már korrigálták a hibát, de a digitális verzióban még mindig rossz a felirat.

A tankönyvet 2017-ben adták ki először. Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ahogy a Népszava is rámutatott korábban, 2014 és 2016 között 5,8 milliárd forintot költött az állam a tankönyvfejlesztésre.

A magyar tankönyvpiacot a kormány fokozatosan államosította 2013-tól, 2014-től már nem írt ki pályázatot az Emmi a legnagyobb példányszámú tankönyvekre, így a nem állami tankönyvkiadóknak nincs értelme azokat fejleszteniük. A régi tankönyvek engedélye öt év után lejárt, 2018-ban ezeket nem hosszabbította meg az állam. A magánkiadók ellehetetlenítése miatt jelenleg is zajlanak perek az EU luxembourgi bíróságán.