2020 a magyar vadgazdálkodás fekete éve

Persze ennek is a koronavírus az oka, hiszen az ágazat bevételeinek jó része a vadászturizmusból származik. Ráadásul a vadászturizmusban két főszezon van: a tavaszi és az őszi.

Jelentős károkat okozhat a koronavírus-járvány a világhírű magyar vadgazdálkodásnak. A magyar gazdaság egyik sikerágazata ugyanis nem kizárólag és nem is elsősorban a vadhús értékesítéséből szerez bevételeket, hanem a vadászturizmusból, a külföldi sportvadászok fogadásából, a turizmust pedig általában is érzékenyen érintette a járvány.

A helyzet azonban még annál is rosszabb, mint a turisztikai szektor egészében. Amíg például a balatoni turizmus profitálni is tudott abból, hogy idén nagyobb arányban választottak belföldi célpontokat a nyaralók, addig a vadászturizmus két szezonja közül az elsőt, az őzbakidényt a tavaszi első hullám küldte padlóra, a második – szeptemberre eső – szarvasbőgési időszakot pedig az emelkedő magyarországi esetszámok és a beutazást korlátozó kormányrendeletek tehetik teljesen tönkre.

Mégsem jöhetnek a külföldi vadászok?

Annak ellenére, hogy az Országos Magyar Vadászkamara úgy értelmezi, a Magyar Közlönyben szeptember 5-én megjelent, a „járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló kormányrendelet járványügyi utazási részletszabályaival kapcsolatos módosításáról” szóló kormányrendeletet, hogy a külföldiek bérvadászata gazdasági tevékenység, a Belügyminisztérium ellenkező értelmezésre jutott és kiküldte a határrendészeteknek, hogy vadászati célból nem lehet fegyverrel belépni Magyarország területére – tudta meg elsőként a Pesti Hírlap. A hírt ezután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg. Ha viszont marad a beutazási tilalom, az komoly érvágást jelenthet azon vadásztársaságoknak, amelyek bevételei épp a szeptemberre eső szarvasbőgés idején folynának be.

„Ellentmondásos hírek vannak arról, hogy jöhetnek-e a külföldi vadászok. A mai napon még bizonytalanság van a vadászatra jogosultak körében” – nyilatkozta csütörtök délelőtt Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke a Pesti Hírlapnak. „Tavasszal komoly kiesések voltak, főleg az alföldi vadászterületeken, ahol meghatározó az őzbakszezon, ezt csak részben tudta kipótolni, hogy a nyári enyhítések idején már lehetett jönni az őzbak üzekedésre. Nyáron még reménykedhettünk abban, hogy a járvány megkíméli a nagyvadas területeket – a Dunántúlt és az Északi-középhegységet – amelyeknél a szeptemberi szarvasbőgés jelenti a fő időszakot” – mondta Pechtol. Igaz, az ügyvezető elnök szerint már a nyáron látszott, hogy az érdeklődés úgy is visszaesett, hogy akkor még csak sejteni sem lehetett, jöhetnek-e ősszel a külföldi vendégek vagy sem.

Forrás: Shutterstock

„Azzal számoltunk, hogy bevételkiesés lesz, most pedig bekövetkezett az is, hogy a külföldi vendégek nem jöhetnek, így a vadászatra jogosultak szinte kizárólag a belföldi vadászokkal tudnak számolni. Ebből még nagyon nagy baj is lehet, hiszen ha elfogynak a tartalékaik, nem tudnak rentábilisan működni, akkor nem tudják eltartani a hivatásos vadászt, nem tudják működtetni a területet, nem tudják a vadállományt takarmányozni…” – mondta Pechtol.

Reményt ad, hogy az utóbbi években megnőtt a fizetőképes belföldi kereslet is, aminek mértéke országosan a meglőtt vadak körülbelül egyharmada, ezzel a bevétellel még számolhatnak. Hogy a vadkárok kifizetése kigazdálkodható-e ebből, azt még nem tudni. „A vadhús ára közben visszaesett a felére. Ami részben pótolta a veszteségeket, az az, hogy az afrikai sertéspestis megakadályozása érdekében kártalanítást fizetett az állam, ami magasabb volt a vadhús áránál” – ismertette a vadászati védegylet ügyvezető elnöke, hogy miből gazdálkodhatnak a jelenlegi helyzetben is a vadásztársaságok.

Az éves bevételek fele is kieshet

„Azokon a vadászterületeken, ahol gímszarvas él, ott minden évben a szarvasbőgés a legnagyobb esemény. Zala megyében már augusztus 20-a tájékán kezdődik és szeptember 10-e, 20-a között éri el a tetőfokát. Az embernek figyelemmel kell lennie arra, hogy ez a természeti csoda ilyenkor történik, hiszen a szarvas elővigyázatlan, élőhelyet vált, keresztezi az utakat, megnő a balesetveszély” – ezt már Páll Tamás, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke mondta lapunk megkeresésére.

Hogy mennyire érintheti érzékenyen a vadgazdálkodók anyagi helyzetét a második hullám és a szarvasbőgés idejének egybeesése, arról Páll azt mondta: „Akár az éves bevétel felét is elérheti az, ami a gímszarvas-vadászatból származik. Évtizedeken át kiépült kapcsolatokról, törzsvendégkörről beszélünk. Akik 2019-ben itt jártak, azok jelentős része a 2020-as szarvasbőgés idejére is leszerződtek, a gímbikák nagyjából fele-kétharmada előre le volt kötve, amit keresztül húzott a koronavírus-járvány.”

„Ökológiai hatása is lehet, ha nem tudnak bejönni az országba a külföldi vendégvadászok”

– hívta fel a figyelmet az alelnök. Mint mondta, a gímbika olyan értéket képvisel, amelyet kevesen tudnak megfizetni, nincs olyan belföldi fizetőképes kereslet, amely pótolni tudná a külföldi vendégvadászok kiesését, így az sem tisztázott, hogy ki fogja meglőni a bent maradt idős bikákat. „Ha jövőre elcsúszik, akkor talán még helyrehozható az állomány koreloszlása, de ez egy olyan probléma, amivel eddig nem találkoztunk.”

„A vadkár is nőhet, hiszen ahhoz, hogy 10-12 kilós agancsot évente felrakjanak, ahhoz rendesen kell táplálkozniuk. Ha ezek most bent maradnak az állományban, a vadászati idényük megszűnik januárban és vadászhatatlan lesz szeptemberig, addig enni fogják a búzát, kukoricát” – mondta Páll. A vadkár megtérítése a vadászatra jogosultakat terheli, ha annak mértéke nő, miközben a bevétel jelentős mértékben csökken, akár csődbe is mehetnek, abban az esetben pedig nincs, aki kifizesse a gazdát, így a járvány gazdasági hatása akár tovább is gyűrűzhet a mezőgazdaságra.

Forrás: Shutterstock

A szeptemberi vadászidény kiesése azokon a helyeken, ahol ez a legfőbb turisztikai vonzerő a vendéglátó- és szálláshelyeket is nehéz helyzetbe hozza. A Páll Tamás által ismertetett számok aggasztóak: „Amit én ismerek, ott a szeptemberi vadászok 95 százaléka külföldi. Amikor kiderült, hogy a külföldi vadászok nem jöhetnek, akkor az előre lefoglalt szeptemberi napok a hónap kétharmadáig, 20-áig kiürültek a lemondások miatt.”

A baj közel, a segítség messze

„A járulékkedvezményeket igénybe tudják venni a társaságok és élnek is ezzel a lehetőséggel. Emellett több elképzelés is van, hogyan lehetne csökkenteni a társaságok terheit. Ilyen a vadhús áfájának a csökkentése – hiszen egészséges és bio terméknek minősül –, amiről még nem született döntés. Felmerült, hogy ne kelljen idén feltölteni a vadkáralapot, hiszen ahhoz nem lehet hozzányúlni, miközben a társaságoknak így is, úgy is kötelezettsége van, kifizetheti a házipénztárból is, de ezek egyelőre ötletek. Igaz, tárgyalások már folynak róluk” – ismertette Zuberecz Tibor, Békés megyei fővadász.

„Tavasszal mi voltunk bajban, most úgy látszik, a nagyvadas területek is abban lesznek. Ha nagyon sok társaság kerül csődközeli helyzetbe, akkor ez a döntheti el, hogy a tárgyalásokon merre billen a mérleg nyelve” – tette hozzá. „A tartalékok felemésztésével, tagdíjemeléssel, jövő tavaszig talán ki tudják húzni a társaságok. Ha jövő tavasszal újra kezdődik a verkli – márpedig azt jósolják, hogy vakcina csak jövő nyárra lesz –, és ha ismét elmarad a tavaszi őzbak szezon, akkor sorra dőlhetnek be a vadásztársaságok” – mondta Zuberecz, hozzátéve, hogy lehetnek jobb adottságú területek, nem lehet uniformizálni a különböző vadászterületek lehetőségeit, az viszont biztos, hogy két egymást követő rossz évet már nem bírnak ki.