Összehozná az ENSZ BT állandó tagjait Kína és Oroszország egy tárgyalásra

A nemzetközi stabilitásról és biztonságról lenne szó.

Oroszország és Kína megállapodott a szoros együttműködés folytatásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja csúcstalálkozójának összehívása ügyében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, a kínai hivatali partnerével Vang Jivel pénteken Moszkvában megtartott közös sajtótájékoztatóján.

Lavrov hangsúlyozta: Moszkva és Peking síkraszáll az ENSZ központi szerepének megerősítése mellett a világot érintő ügyekben. Mint mondta, a két nagyhatalom továbbra is szorosan együttműködik abban, hogy tető alá hozza az ENSZ BT öt állandó tagja – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország – Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett csúcstalálkozóját a nemzetközi biztonság és stabilitás kérdéskörének áttekintésére.

Lavrov és Vang pozitívan értékelte a Sanghaji Együttműködési Szervezet Moszkvában zajló külügyminiszteri tanácskozásának munkáját, amelynek célja egyebek között a szervezet novemberi csúcstalálkozójának előkészítése. A két külügyminiszter megállapodott, hogy országaik nemcsak az ENSZ-ben, de más multilaterális szervezetekben, egyebek között a G20- és a BRICS-csoportban is kooperálnak.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy kínai vendégével és a BT-tagok többségével együtt elutasítja az iráni atomalku lebontását célzó amerikai törekvéseket és Washington Teheránnal szemben foganatosított „illegitim egyoldalú akcióit”.

„Megállapítottuk, hogy Washington lépései destruktív természetűek és aláássák a globális hadászati egyensúlyt. Ezen lépések következtében megnövekedett a feszültség a világ régióiban, egyebek között Oroszország és Kína határai mentén. Ezt természetesen nyugtalanít bennünket. Fellépünk minden, a feszültség mesterséges felszítását célzó kísérlet ellen” – fogalmazott Lavrov.

Az orosz és a kínai külügyminiszter elítélte az amerikaiak indo-csendes-óceáni stratégiáját, amely szerintük megosztottsághoz vezet, ami pedig súlyos következményekkel járhat az ázsiai-csendes-óceáni térség számára. A két diplomata támogatásáról biztosította az ASEAN konszenzusos döntéshozatali mechanizmusának fenntartását. Lavrov és Vang megállapodott a Covid-19 világjárvány elleni együttműködés folytatásáról.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy amerikai politikusok értékelése szerint Kína aktívabban avatkozik be az amerikai elnökválasztásba, mint Oroszország. „Nekünk természetesen rosszul esik, hogy a második helyen állunk. Megszoktuk, hogy mindig elsők vagyunk” – jegyezte meg ironikusan.

Az orosz tárcavezető ugyanakkor ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy „becsületes párbeszédet” folytasson Washingtonnal az amerikai választásokba való beavatkozás kérdéséről. Emlékeztett rá, hogy az orosz fél többször felajánlotta a vele szemben megfogalmazott „alaptalan” gyanúsítások kivizsgálását és javasolta eredménytelenül a kiberbiztonságról folytatott konzultációk mechanizmusának felújítását és egy kétoldalú politikai nyilatkozat elfogadását, amelyben a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak, hogy nem avatkoznak be egymás belügyeibe.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai külügyminisztérium Ukrajna támogatásának jegyében köteles évi 200 millió dollárt fordítani az orosz nem kormányzati szervek és a civil társadalom támogatására, nyíltan beavatkozva ezzel Oroszország belügyeibe.

Van Ji egyebek között arról beszélt, hogy a két országnak négy területen kellene élénkítenie együttműködését: a világjárvány elleni küzdelemben – a WHO támogatásával és a vakcina általánosan hozzáférhetővé tételével -, a gazdaságban, az éltechnológiák fejlesztésénem, valamint a nemzetközi jog védelmében, az ENSZ égisze alatt.

(MTI)