Sztrájkot szeretne a fehérorosz ellenzék vezetője

Általános sztrájkra szólította fel a dolgozókat Szvjatlana Cihanouszkajának, a fehérorosz ellenzék vezetőjének kampánycsapata kedden, a tanév első napján.

„Szeptember elseje a tudás napja. (…) Csatlakozzatok az egynapos sztrájkhoz, támogassátok a munkásokat, és mutassátok meg a kormánynak, ki a hatalom valódi forrása” – áll az ellenzéki vezető munkatársai által kiadott közleményben.

A tanév első napján fehérorosz egyetemisták ismét az utcára vonultak Minszkben, hogy Lukasenka távozását követeljék. Több százan gyűltek össze az egyetemek előtt a főváros különböző részeiben, és a városközpontban lévő oktatási minisztériumhoz vonultak. A rendőrség feloszlatta a menetet és több tüntetőt őrizetbe vett. Fehérorosz médiajelentések szerint legalább 18 embert állítottak elő.

A Vjaszna-96 (Tavasz-96) emberi jogi szervezet szerint több egyetemi tanárt is előállítottak, és a rohamrendőrség több őrizetbe vett diákot bántalmazott.

Rendőrök vesznek őrizetbe egy diákot az elnökválasztás eredménye elleni tüntésen Minszkben 2020. szeptember 1-jén / Fotó: MTI/AP

A választás után Litvániába menekült Cihanouszkaja – az alkotmányreformot sürgető Viktar Babarika volt elnökjelölt javaslatára reagálva – a Telegram üzentküldő portálon hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél a nép akaratának megfelelően elérni Aljakszandr Lukasenka elnök távozását, csak ezután következhetnek egy tisztességes választás után a reformok.

Cihanouszkaja bírálta Babarikát, mondván, hogy jelenleg Lukasenka, egy meghatározatlan idejű alkotmányreformról beszélve, csak a távozását igyekszik késleltetni.

Babarika Telegram-oldalán hétfőn megjelent egy videklip, amelyet feltehetően még a politikus őrizetbe vétele előtt vettek fel, amelyen arról beszél, hogy meg kell teremteni az ellenzék egyesülésének szervezeti kereteit. A videóban kitért az alkotmányreform ügyére is.

 A bankár foglalkozású ellenzéki vezetőt pénzügyi visszaélések vádjával vették őrizetbe.

Cihanouszkaja üdvözölte, hogy Vmesztyi (Együtt) néven új ellenzéki pártot alakít Marija Kolesznyikova, a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács egyik elnökségi tagja és az elnökválasztásból kizárt Viktar Babarika bebörtönzött üzletember kampánystábjának tagjai.

Az országot 1994 óta irányító Lukasenka közben a Minszktől délnyugatra fekvő Baranavicsiben újságírók előtt kijelentette, hogy a fehéroroszoknak és az oroszoknak közös gyökereik vannak, és közös „hazájuk van Breszttől Vlagyivosztokig”.

Lukasenka a BelTA állami hírügynökség szerint emlékeztetett, hogy az utóbbi időben hűvösebb lett a viszony Moszkva és Minszk között, Moszkva partnereknek nevezte a fehéroroszokat, de ma ismét testvérek.

Lukasenka hangsúlyozta, hogy a minszki vezetés kénytelen többirányú politikát folytatni, akárhogyan alakuljon is a helyzet. Hozzátette, hogy országa sosem fordult el Oroszországtól, és kitalációnak nevezte, hogy az országa a Nyugattal akarna együttműködni. Mint mondta, azért fordult az Egyesült Államokhoz és Európához – egyebek mellett a kőolajszállítás kérdésben –, mert nem tudott megegyezni Oroszországgal, de biztosítani kellett Fehéroroszország ellátását.

A BelTA jelentése szerint Minszk és Moszkva megállapodott a két ország közötti közlekedés fokozatos helyreállításáról. Oroszország a koronavírus-járvány miatt állította le március 27-én a menetrend szerint és charter légijáratokat, március 30-tól pedig korlátozta a közúti, vasúti és gyalogos közlekedést a két ország közötti határállomásokon.

Az orosz és fehérorosz pénzügyminisztérium pedig megkezdte a tárgyalásokat a Moszkvával szembeni fehérorosz adósság újrafinanszírozásáról. Ezt Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter közölte Moszkvában újságírókkal.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője hétfőn jelentette be, hogy Putyin és Lukasenka két héten belül találkozik Moszkvában.

Baranavicsi nyilatkozatában Lukasenka azzal vádolta meg a katolikus egyházat, hogy az ellenzéket támogatja a kormányellenes tüntetéseken. Az elnök közölte: azért nem engedték belépni az országba hétfőn a Lengyelországból visszatérő Tadeusz Kondrusiewiczet, Minszk és Mahiljeu érsekét, mert onnan szerinte az egyházfő „konrét küldetéssel” tért volna vissza. Kondrusiewicz a lengyelországi Byalistokból telefonon az EFE spanyol hírügynökségnek azt mondta, hogy misézni utazott Lengyelországba, és nem találkozott ottani vezetőkkel.

Kondrusiewicz korábban többször bírálta a hatóságok erőszakos fellépését az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása ellen békésen tüntetőkkel szemben. Legutóbbi bírálatát éppen külföldi tartózkodása során fogalmazta meg.

Az AP amerikai hírügynökség kedden tanúkra hivatkozva az augusztus 9-i elnökválasztáson elkövetett választási csalásokról számolt be. Egy minszki választóköri szavazatszámláló elmondta, hogy már a voksolás előtt aláírtattak vele egy kitöltetlen szavazatszámlálási jegyzőkönyvet. Vicebszkben egy szavazóbizottsági tag Lukasenka javára meghamisított jegyzőkönyvet írt alá.

Választási megfigyelők elmondták, hogy az 5767 választókör legalább 24 százalékában kaptak panaszt törvénysértésekről, szabálytalanságokról és incidensekről. A jelentés szerint az aktivisták átvizsgálták a választókerületek egynegyedében leadott szavazatokat. Cihanouszkajára, aki hivatalos eredmények szerint 10 százalékot, azaz 588 ezer szavazatot kapott, csak ezekben a választókerületekben 471 ezren szavaztak.

A központi választási bizottság által nyilvánosságra hozott végeredmény szerint Lukasenkát a szavazatok 80,1 százalékával választották újra.