Egyhavi mélyponton a forint

Beárazta a piac a kamatemelés elmaradását. A jegybank növeli az állampapír-vásárlást.

Egyhavi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest nemzetközi bankközi devizapiacon kedden, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése előtt.

Elemzők arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács változatlanul hagyja az alapkamatot. A piacok azonban feszült figyelemmel várják a jegybank megállapításait az infláció alakulásáról és a gazdaság fellendüléséről.

Az euró 353,66 forinton forgott délután háromnegyed kettőkor, 0,57 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. Eddigi napi mélypontján már 353,91 forintot kellett adni a közös európai fizetőeszközért, ami július 20. óta nem fordult elő.

A forint árfolyamát a múlt hét eleje óta nyomás alatt tartja a csalódást keltő második negyedéves GDP-adatok, a magas infláció és a laza monetáris politika egyvelege.

Júliusban a fogyasztói árak éves összevetésben 3,8 százalékkal emelkedtek, a hazai össztermék pedig 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben. A befektetők feszült figyelemmel várják az MNB reagálását.

MNB: a jegybank növeli az állampapír-vásárlást

A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.

A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá. A közleményben kiemelték: a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják.

A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.

Nem okozott meglepetést

az elemzők szerint, hogy a jegybank monetáris tanácsa sem a 0,6 százalékos kamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatott keddi ülésén.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy az MNB mozgásterét érdemben szűkítette, hogy miközben az infláció a vártnál magasabb lett júliusban, a forint is gyengült az utóbbi héten, elválva a régiós devizáktól, kissé fokozva az inflációs nyomást. Így szerinte mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, erre a következő két-három évben sem számít.

Regős Gábor a tanács indoklásából azt említette az első helyen, hogy a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény nyomán a közleményben megjelenik a növekedési prognózis átgondolásának szükségessége – ez a szeptemberi inflációs jelentésben várható. Azt is fontos elemnek nevezte, hogy a tanács a vártnál gyorsabban növekvő inflációs folyamatok okai között nem emelte ki az árfolyam alakulását. A gazdaság stabilizálódását, illetve a növekvő államadósság finanszírozását a jegybank az állampapírvásárlási program felpörgetésével kívánja segíteni. (MTI)