Félévszázados tiltás tűnhet el – megnéztük, hogy áll a római-parti szabadstrand

47 éve nem lehet fürdeni a Dunában Budapesten, de a tilalom megszűnhet: a III. kerületi önkormányzat szabadstrandot létesít a Rómain, amely reményeik szerint jövőre készül el. Hol lesz pontosan a strand? Fürdőzésre alkalmas a Duna vízminősége? Tényleg ingyenes lesz? Ezeknek a kérdéseknek is utánajártunk.

A Duna fővárosi szakaszán 1973 óta tilos fürdeni. A tiltást a jelentősen megromlott vízminőség miatt vezették be. A szabályozás pontosan úgy szól, hogy csak hivatalos fürdőhelyen lehet fürdeni a Dunában, de jelenleg egyetlen kijelölt nyíltvízi fürdőhely üzemel Budapesten, egy bányató a XXIII. kerületben. Aki pedig a Dunába merészkedik, súlyos pénzbüntetésre számíthat.

A ‘70-es években rengeteg ipari létesítmény települt a Duna partjára, szennyezve a folyó vizét – ám mára ezek jó része bezárt, illetve a szennyvíztisztítók kiépülésével is jelentősen javult a vízminőség, így a víztisztasági adatok már nem indokolják a tiltás fenntartását.

A Fák a Rómain elnevezésű civil csoport és a Város és Folyó Egyesület (Valyo) közösen szervezett egynapos tesztfürdőzést július 11-én a Római-partra, a Dunában. A jól sikerült akciót egy ugyanilyen esemény előzte meg tavaly nyáron. A borús idő ellenére is több százan mentek ki idén, ami azt mutatja:

elementáris igénye van a budapestieknek arra, hogy legyen a városnak egy szabadstrandja, ahol súlyos belépők megfizetése nélkül, természetes környezetben lehet strandolni.

Ráadásul elég csak északra elhagyni Budapestet, mindjárt több településen is ingyenes strandolási lehetőség vár minket: Szentendrén, Dunakeszin, Gödön, Verőcén, Nagymaroson, Zebegényben, Dunabogdányban és Horánynál is található hivatalos szabadstrand a Dunán.

Ahol minden adott: a Római

Noha a városban több terület is alkalmas lehetne szabadstrand kialakítására, mégis a Római tűnik erre a legjobb helyszínnek. Ennek több oka is van: itt található a leghosszabb egybefüggő kavicsos föveny, ráadásul ez a partszakasz már most igen népszerű kikapcsolódási helyszín a városlakók körében.

A 20. század szinte egészét végigkísérte itt a virágzó evezős kultúra, és a nyár folyamán fürdőzők tömegei árasztották el a területet, rengeteg embernek van tehát emléke a Dunában fürdésről a helyszínen.

10-11 03 Római part 1934-ben – Forrás Fortepan

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep 2011-es átadásával ráadásul a szennyvíz már Észak-Budapesten sem folyik a Dunába.

„Idén négyszer vizsgálták meg a Duna vízminőségét a Rómainál, és mind a négy alkalommal kitűnő minősítést kapott”

– mondta lapunknak Béres András, a Párbeszéd III. kerületi alpolgármestere.

Jövő nyárra lehet strand

Már az előző, fideszes óbudai önkormányzat is, és az ősszel megválasztott ellenzéki városvezetés is megígérte, hogy hivatalos szabadstrandot fog létesíteni a területen.

Strandolók a Római parton, 2020 augusztus 3-án / Fotó: Pozsonyi Roland

Az önkormányzat a júliusi tesztfürdőzés előtt 2 nappal írt utoljára a szabadstrand kialakításáról, akkor arra is kitértek, hogy a mérések eredménye alapot jelenthet egy, a Római-parton kialakítandó szabadstrand pályázati kiírásához. Béres András szerint

még idén kiírják a pályázatot, a civilekkel egyeztetve, és optimális esetben jövőre nyithat ki a szabadstrand.

A kék szabad, a piros tilos!

Azonban hiába a sok kiváló mérési eredmény, a vízminőség mégis könnyen és váratlanul el tud romlani: korábban több fotót lehetett látni arról, hogy nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló esőzések hatására megnő a Dunába jutó szennyezés. Ilyenkor a csatornákba ömlő esővíz is a szennyvíztárolóba folyik, és a többletet a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) tisztítás nélkül kénytelen beleengedni a folyóba.

Két egység esővízzel egy egység szennyvizet teljesen legálisan be lehet vezetni a Dunába, Budapesten több mint 70 ilyen szennyvíz-beömlés van még.

De nem is kell, hogy mindig jó legyen a Duna vízminősége: több nyugati országban bevett gyakorlat, hogy időszakos strandokat alakítanak ki, ahol az aktuális vízminőségtől teszik függővé, éppen lehet-e fürdeni, ezt pedig zászlókkal jelzik.

Őrtorony és kék zászló a Római-parton, 2020 augusztus 3-án. Fotó: Pozsonyi Roland

A civilek az idei tesztnapon a zászlós jelzőrendszert is tesztelték, kék zászló jelezte a megfelelő vízminőséget, a piros zászlóra nem volt szükség – ez jelezte volna, ha nem fürödhetnek a vízben. A zászlós rendszer kialakításával az önkormányzat is egyetért, és a hatósági engedélyeztetéssel sem lenne gond Béres szerint. Ennek működtetése igen egyszerű:

az FCSM azonnal jelzi az önkormányzatnak, hogy szennyvíz-befolyás van, és azonnal cserélik a zászlót, ezzel egyidőben pedig bezár a strand.

Később újra megmérik a vízminőséget, és amint az megfelelő, ismét engedélyezik a fürdést. „Viharban egyébként sem akar senki fürdeni, és jellemzően 1-2 nap után újra helyreáll a vízminőség” – magyarázta Béres András.

Úszómű is lehet a Dunában?

Az önkormányzatnak nincs pénze rá, hogy önerőből kialakítsa és üzemeltesse a strandot, így azt külső cégnek fogják kiadni, mondta Béres András. A strand maga tehát ingyenes lenne, de az üzemeltetőnek mégis bevételt kellene szereznie ahhoz, hogy működtetni tudja a strandot, és ki tudja fizetni a bérleti díjat az önkormányzatnak. A strandon ezért vendéglátóhelyek is létesülnek.

A civilek azonban minél inkább természetes valójában megmaradt partot szeretnének, ahol fogyasztási kényszer nélkül lehet strandolni, közben saját, hozott sört és szendvicset fogyasztani.

Egy néhány száz méteres, a folyótól elzárt, stégekkel körülvett úszómű kialakításának ötlete is felmerült, amelynek alján hálók lennének, így a fürdőzőket nem tudja elsodorni a víz.

„Ez a medence fizetős lenne, a létesítményt a Hello Wood tervezi” – tudtuk meg Tóth-Kalló Évától, a Fák a Rómain civil csoport aktivistájától. Ehhez hasonló létesítményeket a prágai Moldva folyóparton is lehet látni, sőt régen a Parlament előtt is állt egy hasonló elven működő Duna-uszoda. Béres azt mondta: „Az úszóművekről még nem született döntés, de ahogy másban is, ebben is kikérik a civilek véleményét.”

Hol lesz a szabadstrand?

Több helyszín is szóba jöhet a szabadstrand számára Tóth-Kalló szerint. Az egyik a Nap bácsi nevű szórakozóhelytől közvetlenül északra, a Külker evezősklub közelében, ahol a tesztfürdőzést is tartották, a másik még ettől is északabbra, a Sajtháznak nevezett, elhagyott épülettől északra.

Egy apuka kajakozni tanítja kislányát, a Dunán. Római part, 2020 augusztus 3.
Fotó: Pozsonyi Roland

A Fák a Rómain civil csoport szerint a természeti értékek megőrzése mellett fontos szempont az is, hogy a strand ne akadályozza az evezős életet. Biztonsági okokból távolságot kell tartani az úszóművektől, stégektől is, és mivel a Rómain jelenleg elég sok stég és egyéb, a strandot akadályozó létesítmény található (évek óta ott horgonyzó hajók, vendéglátóhelyek, lakatlan házak stb.), így sok helyen csupán néhány száz méteres, 40-50 méterenként megszakadó területekben lehet gondolkodni a szabadstrand számára.

Béres András szerint azonban hosszabb, a strand számára megfelelő szakaszok is találhatók a Dunán.

Még nincs engedély

A fürdőhely kialakítását kérelmezni kell a területileg illetékes kormányhivatalnál, majd a vízhasználati eljárás végeztével a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határoz a kötelező vízminőségi vizsgálatok időpontjáról. Az NNK kérdésünkre azonban azt mondta:

„A Római-part térségére az NNK eddig nem kapott ilyen határozatot a hatóságtól.”

Mivel a Római-parton az NNK tudomása szerint nincs kijelölt fürdőhely, így arra vonatkozó vízminőségi információval sem rendelkeznek. Azonban az NNK szerint a Budapesttől északra található fürdőhelyek vízminősége is változó: a tavalyi adatok szerint Szigetmonostornál kiváló volt a vízminőség, a nagymarosi, a szentendrei és a zebegényi strand vize jó volt, Dunabogdánynál és Gödön tűrhető, Felsőgödön azonban kifogásolt volt a vízminőség. „Aktuálisan Verőcén és Dunakeszin is üzemel kijelölt fürdőhely, azonban ezek még nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges vizsgálati eredménnyel, viszont valamennyi vízmintájuk megfelelő” – tette hozzá az NNK.

A cikk először a Pesti Hírlap 2020 augusztus 7-i, pénteki, nyomtatott számában jelent meg.