Egyre súlyosabb a vízhiány a Krím-félszigeten

Amíg Ukrajnához tartozott, a Dnyeperből látták el vízzel, az oroszok viszont ezt nem tudták pótolni.

„Szeptemberben háború törhet ki Európában” – kezdi a Krím-félszigetről szóló cikkét a Napi.hu. A 2014 óta Oroszország fennhatósága alatt álló félsziget ivóvízellátását nehezen tudják megoldani az ukrajnai Dnyeper folyó nélkül. A 2014-es annektálással a Krím-félszigetet elvágták az úgynevezett észak-krími csatornától, amely a Dnyeper folyóból szállított vizet a területre. Ezen az úton érkezett a Krímbe a víz 85 százaléka. Krzysztof Nieczypor, a Keleti Kutatások Központjának szakértője szerint

a helyzet elmérgesedhet.

Július elején már kritikusan alacsony szinten álltak a Krím víztartalékai: az év folyamán a víztartalék kevesebb mint felére esett vissza. A félszigetet irányító hatóságok minden évben elmondják, hogy a vízhiány évről évre súlyosabb.

A pénzt nem lehet meginni

Az orosz kormány az északi csatorna bezárása után szövetségi célprogramot készített, és az utóbbi 5 évben 65,7 milliárd rubelt (263 milliárd forintot) költöttek rá. Ebből 69 hidrológiai létesítményt akartak építeni: vízgyűjtőket, víztározókat, artézi kutakat, de a terv nem vált be, ezért a költségkeret 87,5 milliárd rubelre emelték, miközben 21-gyel csökkentik a 2020-ig megépítendő objektumok számát. A tömegesen készített artézi kutak viszont csak rövid távon oldják meg a problémát, ugyanis további vízcsökkenéshez vezetnek, s hosszabb távon a mezőgazdasági területektől is elvonnák a vizet.

A krími orosz vezetők úgy látják, hogy ha meg is nyílna az északi vízcsatorna, az oroszok nem használnák. Arra hivatkoznának, hogy ukrán nacionalista terroristák megmérgezhetik a vizet.