25 km-ről vitték a hatalmas kősziklákat Stonehenge-be

De azt még nem tudják a kutatók, a több tíz tonnás tömböket hogy vitték a helyszínre.

A Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része – állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján, írja az MTI. A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik.

A kemény, szürke homokköveket nagyjából i. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom. A Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash szerint ezek a kövek alkotják a Stonehenge külső körét és a patkóalakban elhelyezett triliteket (két nagy álló kőoszlopon keresztbe fektetett harmadik).

„Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk” – tette hozzá Nash, aki a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány vezetője volt.

A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak. A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette. 1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek.

A gigantikus kőtömbök megerősítését végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba. Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonehenge-nél tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni.

A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.