Kaleta-ügy: kijátszható a C-típusú ellenőrzés

A gyermekpornográfia ügybe keveredett volt perui nagykövet, Kaleta Gábor korábbi értesülések alapján C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításán 2017-ben semmi gyanúsat nem találtak. Az ellenőrzést azonban, egy volt nemzetbiztonsági tiszt szerint, nem mindig végzik el megfelelően, de akadt olyan eset is, amikor a feltárt kockázatoknak nem lett következménye. A kormány azt ígéri, megvizsgálja, kell-e változtatni az átvilágításon.

Szigorítana a kormány a gyermekek védelmét szolgáló törvényeken, miután közfelháborodás lett abból, hogy a volt perui nagykövetet, Kaleta Gábort 19 ezer pedofil kép birtoklása miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Kaleta mindent beismert, ám ma megfellebbezte az ítéletet, így az ügy másodfokon folytatódik.

Az Index információi szerint az ügy úgy derült ki, hogy az amerikai hatóságok nyomoztak egy gyerekpornó-oldal üzemeltetője és az oldal felhasználói után, végül 300 embert tartóztattak le több mint 30 országból. Az ítéletek a bűncselekmény súlyától és az egyes államok törvényeitől függően 91 nap börtön és 15 év szabadságvesztés között mozogtak. A kinevezés előtti C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon 2017-ben – mint megírtuk – semmi gyanúsat nem találtak Kaleta Gáborral kapcsolatban.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy kiderítse, a fontos és bizalmas munkakörre jelöltek, illetve az ilyen munkakört betöltők tevékenységük során törvénytelen céllal befolyásolhatóvá, támadhatóvá válhatnak-e. A C-típusú ellenőrzést az illető kijelölése, megbízása előtt, valamint a munkakör betöltése alatt legalább ötévenként kell végrehajtani. Az átvilágítás egy kérdőív kitöltésével kezdődik. A személyes adatokon túl „vallani kell” például a házastárs gazdasági érdekeltségének külföldi kapcsolatáról, illetve hogy a vizsgálat alá eső ellen, vagy házastársával (élettársával) szemben indult-e büntető, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás. Nyilatkozni kell házasságon kívüli szexuális kapcsolatról, homoszexuális viszonyról, valamint el kell árulni azt is, hogy az illető fogyaszt-e alkoholt, esetleg drogot, volt-e elvonókúrán, és jeleznie kell, hogy tud-e olyan kockázati tényezőről, amely miatt kompromittálható vagy zsarolható lehet.

Az adatlapon közöltek ellenőrzésére legfeljebb három olyan személyt – nem rokonokat – kell megadni, akik tárgyilagos véleményt adhatnak a vizsgálatról. Ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai – nyíltan és operatív eszközökkel (lehallgatással, megfigyeléssel) – elkészítik a környezettanulmányt az illetőről. Erre legfeljebb hatvan nap áll rendelkezésre. Mind a kitöltött kérdőív, mind az ellenőrzés során beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.

„A C-típusú átvilágításon nem nehéz átesni” – jegyezte meg lapunknak egy volt nemzetbiztonsági tiszt, neve elhallgatását kérve. „Eleve ott kezdődik, hogy a kérdések ma már elavultak. Az átvilágítandó személyek telefonhívásainak a szűrését vagy a beszélgetéseinek a lehallgatását sem végzik el mindig a tapasztalatom szerint. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy azoknál lazább a vizsgálat lefolytatása, akiket egy bizonyos munkakörbe a politikai vagy a személyes kapcsolatok miatt be akarnak tenni.”

Az egykori titkosszolga emlékeztetett Doszpot Péter volt gyilkossági nyomozó esetére, aki a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól való távozása után politikai karrierrel is próbálkozott, majd pályázott az adóhivatal különleges ügyek főosztályának vezetésére, de megbukott a C típusú ellenőrzésen. Állítólag rendőri múltjában akadtak magyarázatra szoruló esetek, amire Doszpot annyit reagált, hogy a „rendőrök bűnözőkkel foglalkoznak”.

„Az átvilágítást végzők leginkább a híváslistát nézik meg, és olyanokkal nem mernek foglalkozni, amikor egy politikusnak szeretője van” – jegyezte meg az egykori titkosszolga. „Pedig ez is kockázati tényező, hiszen a politikus kompromittálódhat vagy zsarolhatóvá is válhat, illetve felmerülhet az is, hogy a szerető megismerhet vagy megszerezhet fontos, bizalmas információkat és dokumentumokat.” A volt nemzetbiztonsági tiszt elmondta, előfordult az is, hogy az átvilágítás során olyan kockázati tényezőket ástak elő valakiről, ami alapján a C-típusú vizsgálaton nem felelhetett volna meg, ám annak semmi következménye nem lett, mert magas politikai szintről szóltak le, hogy hagyják annyiban az ügyet.

Mindezt alátámasztja a Pharaon-ügy. Ismert, Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos úgy jött Magyarországra és úgy üzletelt – például megvette a régi Posta-székházat Orbán Viktor miniszterelnök vejének a cégétől, és érdeklődött a Quaestor-csoport Duna City-projektje iránt –, hogy körözte az Interpol. Az üzletembert az USA-ban pénzmosással, korrupcióval és terrorszervezetek finanszírozásával gyanúsították. Mindezek ellenére nálunk vízumot kapott, tartózkodási engedély iránti kérelmet is benyújtott, majd honosítást kért. Erre Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy Pharaon, aki egyébként a szomszédságában vásárolt telket, nem jelent nemzetközi kockázatot.

A csütörtöki Kormányinfón téma volt az átvilágítás ügye is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, megvizsgálják, kell-e változtatni a folyamaton.

Csikász Brigitta