Júniusban 2,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, de a benzin olcsóbb lett

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte legfrissebb statisztikáit. Eszerint a júniusi adattal megtört az infláció négy hónapja tartó lassuló trendje, miután májusban az éves infláció alacsonyabb, 2,2 százalék volt.

Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban. Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt.

Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak, ezen belül a párizsi, kolbász ára 20,5 százalékkal,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal.

A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6 százalékkal csökkent tavaly ilyenkorhoz képest.

Májushoz képest

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs ) 3,2 százalékkal, a tej 1,7, a párizsi, kolbász

1,4, a baromfihús pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3 százalékkal drágultak.

A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal többe kerültek.

A koronahatás

A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írta, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.

Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.

Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz – írták.