Így alkuszik a Bónusz Brigád: futhatnak a hitelezők a pénzük után

Mindössze 10 százalékát fizetné meg a hitelezői igényeknek a Bónusz Brigád, a további 9 százalékot pedig három év alatt, egyenlő részletekben rendezné.

Legalábbis ez derül ki a Pesti Hírlap birtokába jutott tájékoztatóból, amit a hitelezőknek küldött meg a Bónusz Brigád. A hitelezők egy részének érdekeit képviselő Szarka Norbert csődjogász szerint az egyezségi ajánlat méltánytalan és elfogadhatatlan.

Az idei évre 126,4 millió forint költség mellett 340,8 millió forint bevételre számít a csődeljárás alatt lévő, áprilisban 1,2 milliárd forintos tartozással rendelkező Skoopy Kft., a bonuszbrigad.hu üzemeltetője a lapunk birtokában lévő, hitelezőknek megküldött „Reorganizációs terv és kilábalási stratégia” szerint, amelyben a tulajdonosok a hitelezőkkel való megegyezés esetére a folytatásban reménykednek. Olyannyira, hogy 2024-re 737,7 millió forint beérkezése mellett 542,2 millió forintos kiadással kalkulálnak.

Méltánytalan ajánlat

A reményteljes jövő a Bónusz Brigád teljes megújításán alapszik, és azon, hogy a hitelezők – összesen 355-en – elfogadják majd azt az egyezségi javaslatot, miszerint a hitelezői igények 19 százalékát fizeti meg a Bónusz Brigád, ebből 10 százalékot azonnal, a fennmaradó 9 százalékot három év alatt egyenlő részletekben, vagyis a Bónusz Brigádtól pénzt váróknak le kell mondaniuk a hitelezői igények 81 százalékáról.

„A hitelezők számára ez az egyezségi ajánlat méltánytalan, mivel sok partner már évek óta ügyfele a Bónusz Brigádnak” – közölte a Pesti Hírlappal Szarka Norbert csődjogász, akinek több ügyfele is hitelezőként szerepel az eljárásban.

„Ha igaz, hogy a cég vagyona 1,3 milliárd forint, akkor ahhoz viszonyítva is aránytalanul alacsony a megtérülés mértéke. A cég 2022-ben már 100 millió forint, 2023-ban 150 millió forint, 2024-ben 177 millió adózott eredménnyel tervez, így ha ez megvalósulna és reális lenne, akkor magasabb kielégítési arányhoz is juthatnak a hitelezők. Ezért is elfogadhatatlan ez az egyezségi javaslat.” Szarka Norbert megjegyezte, hogy sokéves tapasztalata alapján a csődegyezség során a hitelezők általában 40-70 százalékos megtérülést szoktak kapni 5-7 éves időtartam alatt.

A cég a Covid–19 járvány hatásaival magyarázza azt, hogy a megszűnés szélére került. Emellett az említett reorganizációs tervben a 2016-ban a cég élére ültetett cégvezetést hibáztatják. „Költséges növekedés, fókuszálatlan marketingstratégia, a vásárlói bázis jelentős csökkenése, ügyfélelégedettség bezuhanása… Ennek a helytelen döntésnek másfél év lejtmenet lett az ára.”

Erről Szarka Norbert másként vélekedik. „A társaság az évek óta tartó veszteséges tevékenysége miatt került csődhelyzetbe. A közzétett éves beszámolók alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben az üzemi, üzleti eredmény negatív volt, minden esetben 100-150 millió forint veszteség keletkezett. Ha a mérleg szerinti eredményt nézzük, akkor 2016-tól veszteséges a társaság, valamint jól látható, hogy az elmúlt öt év alatt a cég több mint egymilliárd forintos árbevétele is fokozatosan a felére esett vissza.” Hozzátette, hogy szerinte őt igazolja az is, hogy a Skoopy Kft. könyvvizsgálója azt állapította meg, hogy „a társaság rövid lejáratú kötelezettségei 786 922 ezer forinttal meghaladják a forgóeszközeinek értékét. Amennyiben a következő üzleti évben a kötelezettségek továbbra is növekednek, az veszélyeztetheti a társaság likviditását.”

Reorganizációs terv

„Az üzleti modell vélhetőleg azért nem omlott össze korábban, mert a partnerei finanszírozták a működésüket, így maguk előtt tudták görgetni az adósságot. Ezt a működést a koronavírustól függetlenül hosszú távon sem lehetett volna már fenntartani változatlan feltételek mellett. A koronavírus miatt – a csődeljárási beszámoló szerint – jelentősen visszaesett a forgalom, így tovább fenntartani – új kuponvásárlók hiányában – már nem lehetett az üzleti modellt. Ezt követően kezdeményezték a tulajdonosok a csődeljárást.”

„Több hitelező szabálytalanságot vélt felfedezni a kupont vásárlók pénzének kezelésében és felhasználásában” – hangsúlyozta Szarka Norbert. Leginkább azt, hogy a kuponos bevételből a partnereket megillető részt nem kezelték a Skoopy Kft. vagyonától elkülönítve – kvázi letétként –, hanem abból finanszírozzák a működésüket.

Ezt a cég részéről azzal magyarázták a reorganizációs tervben, hogy az amerikai Groupon modell alapján gazdálkodtak a teljes bevételből, és így tudták biztosítani a partnereknek az együttműködés előnyeit. Azaz, a Skoopy vállalt kockázatot azzal, hogy az ajánlatok hirdetési költségeit fizette. Továbbá a vásárlók által tömegesen kért jóváírást is állták a 100 százalékos minőségi garancia miatt, és automatikusan fizettek a partnereknek a szerződésben megjelölt határidőre. Hozzátették, hogy a működési modellel szemben a könyvelést végző cégnek sem volt kifogása.

Mindezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a Skoopy Kft.-t. Heller Gábor, a Bónusz Brigád egyik alapító tulajdonosa azonban még az egyezségi tárgyalás előtt azt közölte, hogy addig nem szeretnének semmilyen nyilatkozatot adni, amíg a partnereik, akiknek tartoznak, nem szavaznak a reorganizációs tervről és a folytatásról.

A társaság a hitelezőivel lapzártánk után, ma a XIII. kerületi Illovszky Rudolf Stadionban folytatta le a csődtárgyalást, amiről majd beszámolunk.