Meglepetésre az MNB csökkentette az alapkamatot, azonnal gyengült a forint

Gyengült a forint kedd délután annak nyomán, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az MNB 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén; a kamatfolyosó nem változott.

Elemzők kedden nem vártak változást a fő monetáris eszközökben, de úgy vélték, az Inflációs jelentés – amelynek főbb számait kedden délután, a teljes jelentést pedig csütörtökön publikálja az MNB – iránymutatást adhat a monetáris politika következő lépéseiről.

Ehhez képest az eurót árfolyama több mint 1 forinttal, 350 forintra ugrott fel a döntés kihirdetése után.

Délután két óra előtt egy perccel, a döntés közzététele előtt még 348,71 forinton jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon. A dollár jegyzése 308,42 forintról 309,31 forintra, a svájci franké pedig 325,96 forintról 326,90 forintra kúszott fel.

Az eurót kedd reggel nyolc órakor még 347,10 forinton jegyezték az előző esti 347,17 forint után. A dollár reggel 308,19 forinton, a svájci frank pedig 325,26 forinton forgott.

Váratlannak nevezték a monetáris tanács keddi kamatcsökkentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy vélik, a döntést a környező országok jegybankjainak elmúlt időszakban tett kamatcsökkentő lépései is motiválhatták.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte azt is, hogy a kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna. Hozzátette, hogy

a kamatdöntést az MNB várakozásainál gyengébb gazdasági növekedés indokolhatta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepetést jelent a kamatcsökkentés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a mostani döntés arra utal, hogy

a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.

(MTI)