„Képtelenség, amit a kormány állít”

Zárt ajtós egyeztetést tartott a főváros és a kormány a Lánchíd felújításáról, miközben úgy tűnik, pártalapon von el fejlesztést a városháza kerületektől. Tüttő Kata főpolgármester-helyettest kérdeztük.

Ön szerint a belügyminisztérium szakmai vagy politikai döntést hozott, amikor a járvány elleni védekezésre hivatkozva elvont a Józsefvárostól és Ferencvárostól közel 2,3 milliárd forintnyi fejlesztési forrást?

Józsefvárosi önkormányzati bérlakás felújítástól elvont pénzt, vidéki magántulajdonban lévő szállodák fejlesztésére adott pénzt a kormány, szobánként 1 milliót. A ferencvárosi József Attila művelődési ház felújításától elvont a kormány 400 millió forint támogatást és aztán a propagandaminisztérium kötött egy 11,8 milliárdos szerződést kommunikációs feladatok ellátására.  

Döntse el az olvasó, hogy ez politikai döntés-e.

A főváros szakmai vagy politikai döntést hozott, amikor útfelújítások visszavonásáról döntött?

A melyik ujjamat harapjam le dilemmát a vezetés szakmailag közelítette. A városvezetői örökség része 3,3 millió négyzetméter rossz állapotú, felújításra szoruló út. A fővárosi önkormányzat 1312 km hosszú úthálózatot tart fenn, ezeket 10-15 évente fel kellene újítani, ebből 2010 óta átlagosan évente 22 kilométert újítottak fel, nem kell hozzá matematikusnak lenni, hogy kiszámoljuk, ez a töredéke a szükségesnek, és feleannyi mint a 2011-et megelőző években. Ennek az egyik legfontosabb tényezője az, hogy a budapestiek által befizetett adóforintokból alig marad itt valami a feladatokra: az utakra, hidakra, felüljárókra, vízcsövekre, korszerű buszokra nem jut elegendő pénz. A város adósságának nagy részét nem a bankhitel, hanem az elhalasztott, kényszerűen szőnyeg alá söpört felújítások teszik ki.

Ezt a helyzetet tetézik az újabb kormányzati elvonások. 

Merő véletlen, hogy csak fideszes polgármesterek kerületeit érinti döntés?

Nemcsak azokat érinti, de jellemzően maguknak osztották ki az elmúlt években ezeket a forrásokat, így egy újragondolás nagyobb részben érinti őket, mert a semmiből nem lehet elvenni.

A közutas szakma csinált egy halmazt a legszükségesebb felújításokból, és erre engedtük rá a nagyon szűkös pénzügyi keretet. Azért a számokat megnézve, hogy melyik kerületnek korábban mi jutott, az tűnik ki, hogy az előző ciklusban két fideszes bizottsági elnök „testvériesen osztozkodott” az útfelújítási kereten. 

Nem gondolja, hogy nem elég szakmainak lenni, annak is kell látszani?

Annak látszik, csak a fideszes polgármesterek ezt eltagadják. A Budapest Közút a benyújtott igényeket egy többlépcsős szakmai szempontrendszer szerint értékeli. Ebben súlyozzák az útszakasz állapotát, a közúthálózatban betöltött szerepét, a közösségi közlekedési hálózatban betöltött szerepét, a klímavédelmi, környezeti hatását, és így tovább. Kevesebb a pénz, mint a rossz állapotban lévő út, körülbelül 200 milliárdnyi igény érkezett be, a költségvetésünkből mintegy 28 milliárdot tudunk költeni, valahol meg kell húzni a vonalat és ez érdeksérelemmel jár. A sértettek mindig vitatni fogják a döntés szakmaiságát. Az viszont nem normális, hogy miközben az autósok minden tankolásnál a számla felét adó formájában a kormánynak fizetik, az üzemanyagra kivetett jövedéki adóból egy forint sem marad a városban az utak fenntartására.

A kormányzat szerint Budapesten 10 százalékkal emelkedik a közeljövőben az iparűzésiadó-bevétel ‒ ez pedig ellentételezi majd a központi elvonások mértékét. Egyetért?

Ezt a képtelenséget rajtuk kívül senki nem állítja. Erre a bemondásra egy kiflit sem vehetnék a boltban, nemhogy milliárdos beruházásokról felelősen döntsünk.

Budapesten, ha kimegyünk az utcára, azt látjuk, hogy az üzletek, az éttermek jelentős része nem nyitott ki, pedig vége a kijárási korlátozásoknak, lassan lecseng a járvány első hulláma. Hosszú évek óta nem tapasztalt munkanélküliség van már most is, egyes szektorokban az elmúlt hónapokban 90 százalék körüli volt a visszaesés, vállalkozások sora megy csődbe. Különösen érzékenyen érinti a vírus a vendéglátást és a turizmust, rengeteg budapesti vállalkozás él, élt ebből. Az iparűzési adóból származó bevételek csökkenésére számítunk.

Mekkora mértékű iparűzési bevétel változásra számítanak 2020-ban és 2021-ben?

2020-as adófizetési kötelezettség a korábbi évek gazdasági adatai alapján keletkeznek, tehát 2021-ben számítunk visszaesésre. Ennek a mértékét ma felelősen nem lehet becsülni. A 2020-as évet leginkább a közösségi közlekedés jegyárbevételének visszaesése sújtja. Úgy számoljuk 20 milliárddal kevesebb jegyárbevétel folyik be idén, miközben a buszoknak, villamosoknak, metrónak járnia kell.

Mennyi tartalékkal rendelkezik a főváros?

Az elmúlt évtizedekben szőnyeg alá söpört, elhalasztott fejlesztésekre gondol? Csak a BKV-nál van egy több száz milliárdos belső adósság felújításra szoruló infrastruktúra és öreg járműállomány formájában, beszéltem már a rossz állapotú utakról, felüljárókról, hidakról, vízcsövekről, felújításra váró szennyvíztisztítóról, és akkor itt van még a be nem fejezett Biodóm is… akármelyik szekrényt nyitogatom, tartalék helyett egy adósságlevél hullik az ölembe.

Miért gondolják azt, hogy a kormánynak érdeke csődhelyzetet előteremteni a fővárosban?

Bosszút állnak a budapestieken, másképp nehéz megérteni, hogyan lehet, hogy a Várban királyi lovardára van, az alagútra meg nincs pénz. 

Mi történt a Lánchíd felújításával kapcsolatban tavaly november és idén május között?

A főpolgármester hivatalba lépése után azonnal jelezte a kormánynak, hogy az előző városvezetés közbeszerzése alapján nem elég a megígért hatmilliárd forint kormányzati támogatás a Lánchíd, a kapcsolódó műtárgyak és az alagút felújítására, a főváros pedig a saját 17,3 milliárdos részénél többet nem tud költeni. Akkor sem értettük persze, hogy miért engedi 26 milliárdról 47 milliárdra drágulni a kormányzat a pénzügyminisztérium Várba költöztetését, miközben az egész ország egyik jelképének számító Lánchídtól sajnálja a többletforrást. Mindenesetre a törvény által engedett legvégső határig, január végéig fenntartottuk a jogi lehetőséget arra, hogy a közbeszerzésen eredményt hirdessünk, hátha jobb belátásra tér a kormány, de mindhiába. A közbeszerzést így forráshiány miatt eredménytelennek kellett nyilvánítani.

Amikor világos lett, hogy a kormány több pénzt nem ad, azt kértük a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén, hogy a 6 milliárdos támogatást – az alagút felújításának elhagyásával – költhessük csak a Lánchíd felújítására, illetve módosíthassunk olyan közbeszerzési feltételeken, amik a szakértők egybehangzó állítása szerint drágították a beruházást. Ígéretet kaptunk a kormánytól – csakhogy azóta sem történt semmi: a kormányhatározat változatlanul csak akkor biztosítja a hatmilliárdos támogatást, ha egyszerre történik meg a híd és az alagút felújítása.

Mit csináltunk még? A híd állapotáról szóló jelentés ismeretében azonnal kitiltottuk az 5 tonna feletti járműveket a hídról. A Budapest Közút napi szinten ellenőrzi a hidat, a szakértői jelentésben előírt kisebb javításokat azonnal elvégzi. Hetente jelentést tesznek a híd állapotáról.

Folytattak-e tárgyalásokat a Tarlós István által kiírt tender pályázóival?

Mármint az eredménytelen pályázat után? Erre nem ad lehetőséget a közbeszerzési törvény. 

A Tarlós által megrendelt és Karácsony Gergely által elfogadott mérnöki felmérés szerint a Lánchíd felújítása halaszthatatlan. Ennek ellenére semmi nem történt ezzel kapcsolatban. Miért?

2011 óta vannak jelentések arról, hogy a felújítást meg kell kezdeni. 

Tényszerűen nem igaz, hogy semmi sem történt. Folyamatosan zajlik az állapotfelmérés, az alacsonyabb forgalom mellett pedig több kisebb javítás történt. A felújítás halaszthatatlan, ez nem kérdés, ha igaz, hogy a kormánynak is fontos, akkor remélhetőleg nem teszik lehetetlenné a finanszírozást további adóelvonásokkal.  

A kormány beleegyezett, hogy a 6 milliárdos támogatást csak a Lánchíd felújítására fordítsa a főváros. Miért nem kezdődtek meg az előkészítő munkálatok?

Lehet, hogy ön úgy tudja, hogy a kormány ebbe beleegyezett, ám a hatályos kormányhatározat nem erre utal. De nézze, ha adok önnek 6 forintot az egyik zsebébe, de elveszek 32-t a másikból, akkor én adtam önnek, vagy inkább elvettem öntől? Miközben az előző főpolgármester büszkén hangoztatja, hogy megvan a városban a pénz a híd felújítására, a valóság az, hogy ezt a feladatot az előző vezetés is nagyrészt hitelből tervezte. A hídfelújítás nem egy termelő beruházás, ami önmagát finanszírozza. Ezt a pénzt vissza kell fizetni adóbevételekből, amiről nem lehet tudni, hogy mennyi lesz, mert a kormányon múlik, mennyit hagy az önkormányzatoknak. Az eddigi mintázatból az következik, hogy egyre kevesebbet.  

Karácsony Gergely valóban fel akarja függeszteni a felújítást?

Azt mondta, ha beleroskadunk, akkor is felújítjuk. Ezt ki értelmezi felfüggesztésnek?  Karácsony Gergely és a városvezetés azon dolgozik, hogy a Lánchíd újuljon meg, akkor is, ha a forrásokat elvonó, a városra Budapest-adót kivető kormány ezt álságosan meg akarja akadályozni. A kormány gyakorlatilag megkötötte a kezünket, belökött a Dunába és a Várból szurkol: gyerünk, ússz! 

Miért nem tájékoztatják hetek óta a kormányzatot a felújítással kapcsolatban?

Legutóbb éppen szerdán egyeztettünk személyesen Fürjes Balázs államtitkárral és a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjével, munkatársaival. Minden tájékoztatást megkaptak. 

Trencséni Dávid