8,1 milliárd eurót kapna Magyarország az Európai Bizottságtól, a Fidesz szerint ez elfogadhatatlanul kevés

7,5 milliárd eurót kellene 30 év alatt visszafizetnie Magyarországnak, ha az EB 750 milliárdos pénzügyi keretterve átmegy a tagállamokon.

Az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállításhoz – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén szerdán.

Von der Leyen az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Elmondta, hogy ezzel az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021-2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne, a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével valósítható meg. Ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon.

A tervezet szerint Magyarországnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője elmondta, hogy az új helyreállítási program forrását az Európai Bizottság hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok 30 év alatt fizetik vissza, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában. Magyarországnak az 1 százalékos befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest szerinte

elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország.

Győri Enikő, az EP gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaként hangsúlyozta, a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, ugyanakkor indokolatlan lenne, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság szerinte valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek az eurózónához tartozó és az azon kívüli tagállamok.

Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a megállapodás feltehetően még nem fog megszületni a kérdésben az uniós állam- és kormányfők következő tanácskozásán, ugyanakkor a célkitűzés az, hogy mindent előkészítsenek ahhoz, hogy az alap 2021. január 1-jével megkezdhesse működését.
Merkel szerint ősszel elég időt szeretnének biztosítani a tagállami törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek a tanácskozásokra, amelyeket még az idén lezárnának.

Úgy vélem, Németország és Franciaország jól megalapozta ezt a kezdeményezést, ugyanakkor világos, hogy nehéz tárgyalások elébe nézünk”

– tette hozzá.

Franciaország reméli, hogy júliusig a 27 uniós tagállam meg tud állapodni a koronavírus-járvány okozta válság miatt szükséges 750 milliárd eurós uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról, még ha a tárgyalások nehéznek is ígérkeznek az elképzelést nem támogató országokkal – jelezte szerdán a francia elnökség.