A kormány szerint a tranzitzóna a menedékkérők érdekében épült

A civil jogvédő szervezet szerint siker a tranzitzónák bezárása. A kormány szerint álhír, hogy fogva tartás volt a tranzitzónában – bár a bírósági ítélet ezt tartalmazza –, a tábor amúgy is a rendezett menedékkérelmi eljárás miatt épül fel.

„Siker: hajnalra mindenki szabadult a tranzitzónákból!” adta hírül a Magyar Helsinki Bizottság korábban, a civil jogvédő szervezet azt közölte, hogy éjszaka kiürítették a tranzitzónákat, és az ott lévő 300 embert átszállították a nyitott vagy részben nyitott szállásokra.

A Pesti Hírlap is hallott olyan menedékkérőről, aki 1,5 év után „szabadult” a tranzitzónából, és Balassagyarmatra került.

Gulyás Gergely a Kormányinfón számolt be arról, a kormány, bár nem ért egyet az EU Bíróságával, de végrehajtja annak ítéletét, amely kimondja, a tranzitzóna fogva tartja a bennélőket. A kormány ezt vitatja, mondván, a bent élők bármikor visszamehetnek Szerbiába. A tranzitzónákat megszünteti a kormány.

„Kitartó jogi munkánk eredményeként a hazai és a luxemburgi bíróságok döntései végül kimondták, hogy a magyar kormány menekültügyi szabályozása az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Elértük, hogy hogy véget érjen százak, köztük rengeteg gyermekes család, egyedülálló nő jogellenes sanyargatása”, írta a Helsinki Bizottság a Facebookon.

Reagált a kormány

Reagált erre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. „A Soros György által finanszírozott Helsinki Bizottság egyrészt álhíreket gyárt és hazudik, másrészt hiába reménykedik. A magyar kormány továbbra sem engedi be az illegális bevándorlókat, továbbra is megvédi a határt, és továbbra is csak ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget a menedékkérelmek benyújtására. A Helsinki Bizottság álhíreket gyárt és hazudik, amikor a tranzitzóna kapcsán »jogellenes fogvatartásról« beszél, hiszen a tranzitzónákban eddig sem tartott senki senkit jogellenesen fogva.”

Sőt a kormány úgy látja,

„a tranzitzóna célja épp az volt eddig is, hogy jogszerű lehetőséget adjon a bevándorlóknak a menedékkérelmek beadására, minden menedékkérő oda önként, saját szabad akaratából lépett be és várta a gyorsított menedékkérelmi eljárás végét”.

Tegyük hozzá, azért lehettek sokan évekig a gyorsított eljárás ellenére a tranzitzónában, mert a gyors, általában elutasító határozat után fellebbezést adtak be, jogorvoslatra vártak. Ekkor már nem számítottak menedékkérőnek, emiatt tagadta meg többször a magyar állam az élelmezésüket.

A kormány azt is leszögezi, ezután a magyar külképviseleteken lehet menedékkérelmet benyújtani, a tranzitzóna lebontása pedig „nem jelenti az eddig ott-tartózkodó migránsok szabadon engedését sem, befogadóállomásokra szállították őket, és ha nem jogosultak menedékkérelemre, el kell hagyniuk az országot”.