Fővárosi sebességkorlátozás: jobb levegő, gyorsabb haladás, vagy túlságosan egységesítő elképzelés?

Szerdán dönt Karácsony Gergely arról az előterjesztésről, ami által a jövőben 50 km/h-ra csökkenthetnék a sebességhatárt Budapest főútjain. Van olyan európai főváros, ahol már a 30-as korlát bevezetését fontolgatják. A szakértők elmondták a pro és kontra érveket.

A szabályok szerint a Fővárosi Közgyűlés döntene a sebességkorlátozást bevezető javaslatról, de a veszélyhelyzet miatt Karácsony nem hívja össze a rendes áprilisi közgyűlést. A főpolgármester egymaga fog dönteni, miután egyeztetett a képviselő-csoportok vezetőivel. Ha sikerül megegyezni, 2021-től léphetnek hatályba az új sebességkorlátok.

A javaslat mellékutakon 30 km/h, lakó-pihenőövezetekben pedig 20 km/h legnagyobb sebességet írna elő.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint viszont nem érdemes az egész városra kiterjedő szabályokat hozni. „Nem biztos, hogy a főváros egész területén belenyúlnék a forgalomszabályozásba. Lehet, hogy néhol az okozna forgalomcsökkenést, vagy akár a levegőszennyezés csökkenését, ha gyorsabban lehetne menni, mert éppen ezzel lehet a torlódást elkerülni” – mondta Dorner Lajos, a VEKE elnöke a Pesti Hírlapnak. „Például, az Árpád hídon nincs keresztező forgalom, lámpa, zebra, és jelenleg is 70-es tempó engedélyezett. A Váci úton, a Hungária körút bizonyos szakaszain, vagy a Ferihegyi repülőtérre vezető úton is biztonságosan lehet haladni, ha magasabb sebességhatár van megadva.

Nem gondolom, hogy ezt egységesen le kellene törni. Esetileg kellene reagálni a lokális helyzetekre”

– tette hozzá Dorner.

A Levegő Munkacsoport munkatársa, Vargha Márton viszont jó ötletnek tartja a sebességkorlátozást. „Nagyon rossz a jelenlegi 70 km/h-s sebességhatár, például a Váci úton, de az is, hogy a bevezető utakon a városba érve azt hihetik a sofőrök, hogy még mindig az autópályán vannak. A legjobb az lenne, ha a közigazgatási határnál lenne egy 50-es tábla. Például az M1-M7 mellett a gazdagréti lakótelep szélére is épültek házak, ahol a dombon óriási a zajszennyezés. Ezt lehetne csökkenteni, ha csak legfeljebb 50 km/órával jönnének be a városba az autók” – mondta Vargha.

A VEKE elnöke viszont hiányolja a szakmai egyeztetést az általános sebességkorlát bevezetése előtt.

„Mindig veszélyes, ha a politikusok belenyúlnak a szakmába.

A BKK-nak és a Budapest Közútnak kell modelleznie, hol szükséges a közlekedési paraméterek megváltoztatása. A BKK-nak van erre szoftvere, amivel meg lehet nézni, milyen sebességi értékek, lámpaprogramok mellett lehet a forgalom haladása folyamatosabb. Ma már több szintű forgalmi modellezést is használnak, ez egy külön szakma. A sebesség önmagában csak egy, és nem is biztos, hogy az adott helyen a legadekvátabb paraméter. A cél az lenne, hogy kisebb legyen a forgalom, a másik, hogy folyamatosan tudjon haladni, ne legyen torlódás. Hiába mondjuk azt, hogy a Kerepesi úton csak 50-nel lehet menni, ha egész délelőtt úgyis áll a dugó” – mondta Dorner.

Brüsszelben jön a 30-as korlátozás

Brüsszelben 2021-től a teljes városra kiterjedő 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnek be, és néhány környékre (Scharbeek, Forest, Ixelles) már most ezek a szabályok vonatkoznak. Vargha Márton nem csak reálisnak, de hasznosnak is tartaná a 30-as korlátozást Budapesten.

„Amikor alacsony a forgalom, akkor a városi közlekedés komoly gyorsításokkal jár. Megáll egy saroknál, elsőbbséget ad, aztán megint gázt ad, ismét fékez, ezek a gyorsítások pedig sok üzemanyagot fogyasztanak, és így a szennyezés is nagyobb lesz.

Az egyenletes, viszonylag alacsony fordulatszámú haladás jár a legkisebb levegőszennyezéssel.

Budapesten is vannak városrészek, ahol most is 30 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. A civilek már elég régóta szorgalmazzák, hogy ez legyen az általános. Pár éve egy petíció is volt az EU-ban, hogy a városokban 30 km/h-ban határozzák meg a maximális sebességet, de sajnos nem támogatták elegen.

Szerintem reális a 30 km/h is, különösen a lakott területeken, házak között. Amikor sok autó van az utakon, akkor az átlagos utazási sebesség amúgy is csak 15-16 kilométer óránként.

Ráadásul kisebb sebességnél, kisebb a követési távolság is, így egy-egy kereszteződésben több autó tud átmenni, és ezzel az útkapacitás is valamivel nagyobb lenne” – mondta Vargha.

A kerületek beleegyeznének

Dorner szerint ha Karácsony elfogadná a javaslatot, akkor a kerületekkel már egyszerű lenne a megegyezés.

„A Budapest Közút csak a főútvonalakért felel, többnyire a mellékútvonalak vannak a kerületek kezelésében. Nem gondolom, hogy ellenkezni fognak, hiszen ez eddig sem okozott gondot. A fekvőrendőröket ők építették a mellékutakra, és a lakó-pihenő övezeteket is ők alakították ki. Ahol száguldoztak az autók, ott pedig a lakosság, vagy baleset kikövetelte a sebességcsillapítást” – mondta a VEKE elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a balesetek számát hogy alakítaná a változás, Dorner azt mondta, hogy a súlyos balesetek számát csökkenthetné, de a balesetek túlnyomó részét kitevő kisebb, koccanásos jellegűek számát nem. „A gyorshajtásból származó súlyos balesetek csökkentése helyes cél, de erre is lokálisan kellene reagálni, megnézni, hogy az adott helyen miért van sok baleset. Nincs két egyforma helyszín” – tette hozzá.