Víruskörkép a világból

A koronavírus-járvány a német soros európai uniós elnökség központi témája, Csehország kitart a kötelező maszkviselés mellett, egyszerre csak tízen imádkozhatnak a Siratófalnál.

Európai Unió

A koronavírus-világjárvány lesz a júliusban kezdődő német soros európai uniós (EU-) elnökség fő témája Heiko Maas német külügyminiszter egy vasárnap megjelent írása szerint. A német diplomácia vezetője a Die Welt című lap hírportálján közölt írásában kiemelte, hogy az új típusú koronavírus társadalmi helyzettől, bőrszíntől, állampolgárságtól függetlenül bárkit megfertőzhet, és terjedését nem állítják meg a határok, ezért csak akkor lehet tartósan legyőzni, ha egész Európában és a világon mindenütt ellenőrzés alá vonják a járványt. Ha a vírus bárhol szabadon terjed, „előbb-utóbb minket is újra eltalál, mint a bumeráng”, és „nálunk sem lesz tartós az enyhülés”, ha egész országok és világrégiók zuhannak gazdasági vagy humanitárius válságba.

A német soros EU-elnökség célja, hogy a közösség erősebben, összetartóbban és nagyobb szuverenitással rendelkezve emelkedjen ki a válságból. Ezért a következő hét évre szóló EU-s költségvetést egy „európai újraélesztési programmá” kell formálni. A költségvetést „újra kell gondolni”, a közös forrásokat a jövőt szolgáló beruházásokra kell összpontosítani, vagyis elsősorban a kutatás-fejlesztésre, a klímavédelemre, a „technológiai szuverenitásra és a válságtűrő egészségügyi és szociális rendszerek” kiépítésére kell fordítani. Mindehhez a német soros elnökség idején kell lefektetni az alapokat – tette hozzá a német külügyminiszter, kiemelve, hogy országa számára a július 1-jével kezdődő fél év a „koronavírus-elnökség” időszaka lesz.

„Mindenekelőtt a demokrácia és a jogállamiság korlátozásaira gondolok, amelyeket a koronavírus elleni küzdelemmel lepleznek”, és amelyek „elfogadhatatlanok Európában” – írta a német diplomácia vezetője, aláhúzva: aki aláássa az EU közös értékekből álló talapzatát, „ne számítson arra, hogy korlátozás nélkül profitálhat az EU pénzügyi előnyeiből”. A miniszter ezzel kapcsolatban egy hétvégi interjúban arról is szólt, hogy a német szövetségi kormány az időbeli korlát hiánya miatt nem tartja arányosnak a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvényt. A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban kiemelte: „nem tehetjük meg, hogy egyszerűen nem veszünk tudomást arról a tényről, hogy aláássák a jogállamiságot”. A demokrácia és a jogállamiság értéke alkotja a közösség alapját, és ezt „valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania” – mondta a német külügyminiszter.

Csehország

A cseh kormány nem tervezi, hogy a közeljövőben megszünteti a szájmaszkok kötelező használatát a közterületeken, illetve újra teljesen megnyitja az országhatárokat – derült ki az illetékes cseh politikusok hétvégén elhangzott nyilatkozataiból. „Az arcmaszkok kötelező használatának eltörlése nem lenne jó megoldás, mert ezzel elronthatnánk mindazt, amit eddig elértünk” – mondta szombaton Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke újságíróknak Prágában.

Csehországban vasárnap reggel 5902 koronavírus-fertőzöttet tartottak nyilván, 167-tel többet, mint szombaton. A növekmény már második napja jóval alacsonyabb, mint az előző napoké vagy az előző heti 253-as átlag. A betegségben eddig 132 ember halt meg, szombat óta kilencen. A kigyógyultak száma pedig huszonnégy óra alatt 52-vel, 422-re emelkedett – derül ki az egészségügyi minisztérium honlapján vasárnap reggel megjelent kimutatás szerint. Az elvégzett laboratóriumi tesztek száma már meghaladta a 125 ezret. Pénteken és szombaton is napi mintegy ötezer tesztet végeztek, ami alacsonyabb, mint az előző napok nyolcezres átlaga.

Izrael

Az izraeli kormány tovább szigorított Jeruzsálemben a kijárási korlátozásokon a koronavírus terjedésének fékezése érdekében – jelentette a katonai rádió vasárnap. Jeruzsálem négy ultraortodox lakónegyedében szigorú kijárási tilalmat vezetnek be vasárnap déltől szerdáig, mert ezekben a városrészekben kiugróan magas a megbetegedések és a halálozások száma. A négy elkülönített városrészben élők csak létfontosságú munkahelyekre tartva, vagy orvosi célból hagyhatják el saját körzeteiket.

Jelenleg Jeruzsálem vezet Izraelben a koronavírus okozta megbetegedésekben, ott is elsősorban a különösen vallásos negyedek, ahol a legutóbbi időkig nem tartották be a maximálisan kétfős gyülekezési tilalmat, és továbbra is legalább tízes csoportokban, a zsidó hagyomány szerinti minjanban imádkoztak a férfiak. A Siratófalnál az utóbbi hetekben tíz férfi imádkozhat egymástól legalább kétméteres távolságban, naponta háromszor.

Izraelben jelenleg 10 878 fertőzöttet tartottak nyilván, százhuszonhárman vannak lélegeztetőgépen, és százhárman haltak bele a betegség szövődményeibe.

Nyugat-balkáni országok

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Észak-Macedóniának és Bosznia-Hercegovinának sürgősségi hitellel segít az új típusú koronavírus-járvány kezelésében, de a régió többi országa is kért már segítséget az IMF-től – derül ki helyi sajtójelentésekből. Az IMF 192 millió dolláros (62,8 milliárd forint) sürgősségi hitelt ígért Észak-Macedóniának az új típusú koronavírus-járvány elleni harchoz, valamint a járvány gazdasági következményeinek kezelésére. Az előrejelzések szerint a járvány miatt a nyugat-balkáni ország gazdasága a tervezett 3,8 százalékos növekedés helyett 4 százalékot visszaeshet az idei esztendőben. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 711-ről 760-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma.

Az IMF Bosznia-Hercegovinának is segít, a megosztott ország vezetői azonban csak nagy viták után tudtak megegyezni arról, hogyan is osszák el az országrészek között a kapott támogatást. A megállapodás szerint a 330 millió eurós (117,4 milliárd forint) hitel 62 százalékát a főként horvátok és bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, 38 százalékát pedig a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kapja. Bosznia-Hercegovinában szombatról vasárnapra 45-tel, 901-ről 946-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma.

Szerbiában 3105-ről 3380-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma vasárnapra. Eddig 74-en haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe. Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter közölte, 418 egészségügyi dolgozó is megfertőződött, ami azt jelenti, hogy a regisztrált fertőzöttek több mint 12 százaléka az orvosok és nővérek közül került ki.

Koszovóban 250-ről 283-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Shpend Ahmeti, Pristina polgármestere bejelentette, hogy a legtöbb fertőzött a fővárosban van, így az egész várost karantén alá vonták vasárnaptól, tehát sem belépni, sem kilépni nem lehet a városból, hétfőtől pedig további szigorításokra lehet számítani.

A 620 ezres Montenegróban az utóbbi 24 órában 257-ről 263-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A védelmi miniszter közölte, a kormány egyelőre kézben tartja a helyzetet, katonák segítik a járvány kezelését, őrzik a kórházakat, a karanténokat, védik a határt, de egyelőre nincs szükség a NATO segítségére.

Kína

A dél-kínai Kanton vezetése vasárnap tagadta, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesítene afrikai származású embereket, miután a helyi amerikai konzulátus szombaton azt tanácsolta az afroamerikaiaknak, hogy ne utazzanak a városba. Az amerikai konzulátus olyan sajtójelentések megjelenését követően adta ki a figyelmeztetést, amelyek szerint az afrikai származású embereket, valamint a velük kapcsolatba kerülőket a helyi hatóságok kötelező koronavírustesztnek vetik alá, majd pedig attól függetlenül, hogy a közelmúltban elhagyták-e a várost, karantén alá helyezik – írja a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap a konzulátus közleményére hivatkozva.

Beszámolók szerint továbbá a városban élő afrikaiak közül egyesektől szállodákban, illetve vendéglátóhelyeken tagadták meg a szolgáltatást. A sajtóban olyan hírek is megjelentek, miszerint nagyszámú afrikai diákot és üzletembert lakoltattak ki a lakásaikból, illetve szállodákból a dél-kínai városban, akik ezt követően nehezen találtak maguknak szállást, és az élelem beszerzésében is nehézségekbe ütköztek – olvasható az SCMP cikkében. Kanton bevándorlási hivatala azonban egy vasárnapi sajtótájékoztatón tagadta, hogy bármiféle diszkriminációt alkalmaznának, és hangsúlyozta, hogy a járvány elleni óvintézkedéseket egységesen alkalmazzák a külföldiek és a kínai állampolgárok esetében. A hongkongi lap szerint a helyi lakosság és a Kantonban élő külföldiek között azt követően alakultak ki feszültségek, hogy híresztelések szerint az új koronavírus elterjedt a helyi afrikai közösségen belül. A járvány nyomán azonban az ország többi részén is megnőtt a külföldiekkel szembeni ellenségesség.

Az új koronavírus-járvány kitörését követően több országból érkeztek hírek arról, hogy a helyi kínai közösség tagjait idegengyűlölő támadások érik. Egyes félelmek szerint a Kínába külföldről behozott esetek miatt az országban élő külföldiekkel szemben hasonló diszkriminációt alkalmazhatnak – írja az SCMP, hozzátéve: az elmúlt hetekben külföldi diplomaták, üzletemberek és diákok egyaránt számoltak be olyan esetekről, hogy megtagadták a kiszolgálásukat az ország különböző részein található vendéglátóhelyeken.