Gazdaságvédelem és képzések ‒ íme, pár további részlet

Alaposan körbejárta az Inforádió Aréna című műsorában Palkovics László innovációs miniszter a válság idejére ígért bérpótlás és a nyelvvizsga nélküli diploma témáját is. Palkovics László egy mondattal hiteltelenítette a kormány eddigi oktatáspolitikai irányát, a 300 ezer munkanélküli pedig csak reménykedhet abban, hogy május 1-jétől visszaveszi a munkahelye. A 444 már az összeget is tudni véli.

A nyelvvizsgáról azt mondta, a diákok nem tudnának elmenni vizsgát tenni, így önhibájukon kívül nem képesek teljesíteni a kötelezettségüket, ezért törlik el ezt a szabályt. Nemcsak a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt, hanem az összes idei végzős szerezhet most diplomát nyelvvizsga nélkül. Indoklásként Palkovics olyat mondott, ami szembemegy a NER eddigi 10 évének oktatáspolitikájával: a tudással igen, de a diplomával nem rendelkező szakembereknek

nem szabad középfokú végzettséggel jelen lenni a munkaerőpiacon, alacsonyabb jövedelemért.

Holott eddig a kormány egyértelműen a felsőfokú oktatás felől a szakképzés felé irányította a fiatalokat, létrehozta a duális képzést és a szakgimnáziumokat, most pedig beismeri, hogy a középfokú végzettséggel rosszabbul lehet keresni.

Hamarosan közzéteszik azon képzések listáját, amelyekre a kormány 95 százalékos támogatást ad, itt fél-, egyéves képzések keretében lehet majd tanulni akár informatikát vagy latint. Aki a tanulás mellett nem tud dolgozni, az egyszeri kamatmentes diákhitelt vehet fel a felnőttképzésben is, ez 500 ezer forint lesz.

A bérpótlást is bejelentette korábban a kormány, miszerint a kieső bérek 70 százalékát állja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha valakit levesznek 8 órás munkáról 6 vagy 4 órásra, akkor a kieső, 15-50 százalékos munkabér és költségei 70 százalékát az állam fizeti. Ezzel azt előzné meg a kormány, hogy elbocsássák azokat, akiknek most nem jut munka, mert nincs megrendelés. A kormány ugyanakkor kéri a munkaadókat, hogy a munkavállalók igyekezzenek elfoglaltságot találni, és képezzék magukat.

A munkáltatónak annyit kell majd tennie, hogy be kell mutatnia a járási munkaügyi osztályon a megrendelésállomány csökkenését igazoló papírokat, és a kieső munkaidőre vonatkozó bér, illetve annak költsége 70 százalékát adja oda az állam ‒ három hónapra, május 1-től. A kérelmeket egyedileg bírálják el.

A magasan kvalifikált munkaerő (kutatómérnökök, orvosok, magas hozzáadott értékű munkát végzők) bérét szintén 40 százalékban fizeti az állam, itt is a cégeknek kell a járási munkaügyi osztálynál érdeklődnie ‒ ezek a kutatók, fejlesztők ugyanis nem fognak rövidített munkában dolgozni.

A már elbocsátottakat ‒ eddig 300 ezer ember ‒ a munkahelyük újra felveheti, és május 1-jétől foglalkoztathatja az új szabályokkal, de Palkovics maga sem látja ezt valószínűnek. Ennek hiányában marad az álláskeresési járadék 3 hónapra.

További információkat a kormány a Vali oldalra ígért, ebből egyelőre még nem dőlnek a hasznos infók. A képzések szintén Vali-s listájából az látszik, sok közülük nem nagyon fogja megkönnyíteni a dolgozók elhelyezkedését, itt látható a lista.

A 444 megszerzett egy kormányzati munkaanyagot, ha ez alapján döntenek, akkor a kormány egy havi bért maximum 75 ezer forinttal támogatna, és a nettó 214 ezer forintos béreknél magasabbat nem támogatna. Ha egy ilyen munkánál rendel el a foglalkoztató maximum 50 százalékos rövidítést, akkor járna a fenti 75 ezer forint.

Aki ennél kevesebbet keres, kevesebb pótlást is kap. De ehhez képzésen is részt kell vennie. A munkaadónak vállalnia kell, hogy nem rúgja ki az alkalmazottat augusztusban, szeptemberben viszont már megteheti. A kormány egymillió ember támogatásával számol, havi 64,53 milliárdos költséggel, aminek egy részét, 26 milliárdot EU-s forrásokból venné a kormány (bár szerinte az EU nem segít).