Gyámság alá venné az önkormányzatokat a kormány

Megkötné a polgármesterek kezét a kormány, ami az egyik oldalról az autonómia súlyos megsértése, a másik oldalról pedig a veszélyhelyzet ürügyén túlterjeszkedő polgármesterek megfékezése. Más kérdés, hogy a kormány maga is visszaélni látszik a veszélyhelyzet adta lehetőséggel: elviekben csak a járvány és a védekezés ügyében alkothatna törvényt, a gyakorlatban azonban hozzá közelállók által vezetett alapítványnak juttat épületet, és csak azért is megépíttetné a múzeumépületeket a Városligetben. A főpolgármester visszavonatná a szerinte nonszensz elképzelést.

Elvenné a polgármesterektől a döntés jogát, illetve azt a védelmi bizottságok engedélyétől tenné függővé a kormány egy tegnap éjfél körül beadott salátatörvénymódosítás-tervezet szerint. A védelmi bizottságok 5 napot kapnak a döntések engedélyezésére, ha ebből kicsúsznak, akkor az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Ez szerepel abban a salátatörvényben, amit a teljhatalom megszerzése után a kormány először benyújtott, de nemcsak ez.

Kiemelt beruházássá minősítette a kormány a budapesti Liget-projektet, azaz a múzeumok felépítését. Adódik a kérdés: a kiemelt beruházások építésének egyszerűsítése és gyorsítása a járványügyben használatos és szükséges objektumok esetében valóban indokolt lehet, de mennyiben szolgálja a koronavírus elleni védekezést a városligeti múzeumépületek építése?

A változtatási tilalom alkalmazásának kizárása azért szükséges, mert a közfeladat ellátása sürgős, és az új vagy átfogóan módosuló helyi építési szabályzat elfogadásáig nem lehet várni, áll az indoklásban. A főváros korlátozná a városligeti múzeumok építését, csak azokat engedné felépíteni, amelyek már érvényes építési engedéllyel rendelkeznek. A salátatörvény viszont az eredeti tervek szerinti megvalósulást írja elő.

Az sem érthető teljesen, miért kellett lóhalálában ingatlanhoz juttatni a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, amelynek kuratóriumában Schmidt Mária, Lánczi András, Martonyi János, Szájer József található. A törvény indoklása azt írja, az épületen felújítást kéne végezni, ezt pedig bérlőként az alapítvány nem tehetné meg, ezért kell neki tulajdonossá válni. Kérdéseinket feltettük az Operatív Törzsnek.

Túlzott hatalomkoncentráció

Karácsony Gergely főpolgármester szerint nonszensz a kormány ötlete. Facebook-posztjában arról ír, az önkormányzatoknak gyorsan kell dönteniük veszélyhelyzetben, egészségügyi ellátás, hajléktalanellátás, szociális válsághelyzetek kezelésében. „Ezt a felelősséget a választók októberben a polgármesterekre bízták. A veszélyhelyzet nem lehet ürügy a választói akarat leradírozására. El nem tudom képzelni, hogyan lenne képes felelősen mérlegelni például egy kerületi szociális helyzet kezelését a szakmájában mégoly képzett katonatiszt, rendőrtiszt, vagy tűzoltó. (…) Ez most nem egy katonai, hanem egészségügyi, szociális és gazdasági válság, amelynek kezelésében a választói legitimációval, egyben helyismerettel rendelkező önkormányzatok és polgármesterek kiemelt szerepet kell kapjanak. (…) Ha a mindennél fontosabból, a ránk bízott településeken élők egészségének és életének védelméből indulunk ki, nem lehet más út, csakis ennek a kormányjavaslatnak a visszavonása.” Karácsony mindezt épp Orbán Viktor mondatát kölcsönvéve címzi a kormánynak: „Ha már nem segítenek, legalább ne akadályozzák a járvány elleni védekezést.”

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester korábban úgy reagált a Facebookon: „Kezdődik. Benyújtottak egy törvényjavaslatot tegnap, ami a veszélyhelyzet idejére gyámság alá vonja a polgármestereket. Ha ezt elfogadja a Parlament, Sára Botond, a bukott polgármester, a honvédség, a katasztrófavédelem és a rendvédelmi szervek vezetői fogják átvenni a hatalmat a kerületekben. Engedélyt kell majd kérnem például ahhoz a most tervezett lépéshez, hogy 100 000 maszkot vásárolhassak a kerület lakóinak. Viszlát, demokrácia, a megválasztott vezetők mehetnek kuncsorogni a politikai kinevezettekhez.”

– Innentől kezdve megszűnik az egyedi mozgástér – mondja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Pesti Hírlapnak. – Ha a helyi védelmi bizottságok döntése kellene, abban általában benne van a helyi polgármester, de ha a megyei vagy a fővárosié, márpedig ez szerepel a törvénytervezetben, akkor minden döntés és forráselosztás a kormány és a védelmi bizottságok kezébe kerül, övék minden felelősség. A megyei védelmi bizottságok nem ismerik a helyi viszonyokat, helyzetet. Ilyen döntésre akkor lenne szükség, ha a polgármesterek tömegesen rendelnének el kifogásolható dolgokat a járvány ügyében, de ilyenre nem volt példa, pár túlbuzgó döntés született maszkviselésről, kijárási tilalomról. Viszont még ebben az esetben is lehetne más megoldást találni, nem lenne szükség ilyen mértékű hatalomkoncentrációra.

Az önkormányzati vezetők kezének megkötése valamennyire indokoltnak tűnik azon esetekben, amikor a polgármesterek a veszélyhelyzetre hivatkozva túlterjeszkedtek, és önkényesnek tűnő döntéseket hoztak. A hvg.hu hívja fel a figyelmet arra, hogy a komlói polgármester, Polics József egyedül szavazta meg a költségvetést, és felfüggesztette a helyi média működését.  A szekszárdi Ács Rezső is egymaga fogadta el a költségvetést, visszahozta a saját kabinetjét, és saját kezébe tette a helyi újságot. Mindkét városban fideszes a polgármester, de a párt kisebbségben van a képviselő-testületben. Az engedély ezeket a problémákat is orvosolná.

A Parlament szinte ugyanúgy működik tovább, mint eddig

A Budapest Fővárosi Védelmi Bizottságnak 10 tagja van, két kormányhivatali tag, egy a katasztrófavédelemtől, négy egyenruhás (honvédségi vagy rendőrségi vonatkozású), egy tisztifőorvos, a főpolgármester, és egy a csatornázási művek képviseletében. A megyei és fővárosi védelmi bizottságokat eredetileg a kihirdetett veszélyhelyzetben hívták össze azért, hogy az Operatív Törzs által megszabott területi feladatok ellátását támogassák, az emberek életének és egészségének megvédésében részt vevő szervezetek – ezen belül különösen a kormányhivatalok népegészségügyi szervei, a rendőrség, a honvédség, az önkormányzatok, a mentőszolgálat – működését koordinálják, a szervezetek közötti információáramlást segítsék. A védelmi bizottságok elnökei a kormánymegbízottak, tagjai többek között a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség megyei vezetői, a megyei és fővárosi tisztifőorvosok, a megyei jogú városok polgármesterei és a megyei közgyűlési elnökök, Budapesten a főpolgármester. Az üléseken részt vesznek a járási hivatalok vezetői is, mint a helyi védelmi bizottságok elnökei, továbbá állandó meghívottak a mentőszolgálat megyei képviselői is.

A kormány rendeletben kormányozhat a kedd óta hatályos teljhatalomtörvény óta, de mi a helyzet a Parlamenttel? Ez működik tovább, az eddigi A-hét, B-hét váltakozás megszűnt, csak A-hét van. Elvileg csak a járvánnyal összefüggő törvényeket lehetne benyújtani, de, mint most vagy korábban is láttuk, amikor a Pázmány Péter Tudományegyetemnek juttattak épületet, ezt a kormány tágan értelmezi. A törvényeket tehát ugyanúgy fogadják el, mint korábban. Hozzá kell majd szoknunk a törvénykezési lázhoz, mert forrásaink szerint 16-17 törvénymódosítást vagy új törvényt akar a kormány a közeljövőben benyújtani.