Adókedvezmény jár több betegség után is

Rengeteg cukorbeteg, laktózérzékeny vagy hallássérült nem tudja, hogy a minimálbér öt százalékának megfelelő adókedvezményre jogosult.

A súlyosan fogyatékos emberek az idei évtől már havi 8050 forint adókedvezményt kaphatnak 2020-ban szerzett jövedelmük után, ami éves szinten 96 600 forint. 2019-től adókedvezményt igényelhetnek az emlő- és petefészek-daganatban, a méhnyakrákban, az endometriózisban, valamint a here- és prosztatarákban szenvedők is.

Január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett a minimálbér bruttó összege, valamint a garantált bérminimum. Így ezek összege bruttó 161 ezer, illetve 210 600 forint lett. Ennek köszönhetően idén is emelkedett azoknak a juttatásoknak az összege, amelyek igazodnak a mindenkori minimálbér összegéhez.Súlyos betegsége után az kaphat vagy kérhet adójóváírást, aki a kormányrendeletben meghatározott betegségek egyikében szenved.

Csak annak jár, aki adózik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a támogatás igénybevételének egyik feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót fizet. Adóköteles bevétel nélkül tehát nem jár a személyi kedvezmény.

A támogatást havonta, vagy az éves adóbevallásnál egy összegben lehet igényelni. Fontos tudni, hogy a kedvezmény öt évre visszamenőleg kérhető, amennyiben azóta fennáll a betegség, egészségkárosodás, de ebben az esetben is kell adózott jövedelem. Szja-kedvezmény egyébként 1995 óta igényelhető a betegségek úgynevezett BNO-kódja alapján, ám hogy konkrétan mely betegségekre vonatkozik, azt csak 2009 óta szabályozza kormányrendelet. A 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet 18 olyan betegségcsoportot sorol fel (ez mintegy 700 betegséget jelent), amelyek esetén érvényesíthető az adókedvezmény.

Szakorvos vagy háziorvos adhat igazolást

Feltétel az adókedvezmény érvényesítésénél, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata. A betegségről szóló igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk kiadott dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki.

– A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés – hangsúlyozta lapunknak Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője. Hozzátette: az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.

Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint az, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Tar Zsuzsanna