Becsület?

Ismerik az általában szélsőjobboldali, érvnek semmiképpen sem nevezhető lózungot: „Semmi bajom a (…), ha otthon, a négy fal között csinálják!” No, ez nem sokszor hangzik majd el a következő napokban, de úgy tűnik, igény, az volna rá. A Hegyvidéki Önkormányzat – élén Pokorni Zoltán fideszes polgármesterrel – nyilvános közleményben kérte meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetését: „tegyen meg mindent, hogy félelemkeltő egyenruhába öltözött, önkényuralmi jelképeket viselő felvonulók ne zavarhassák meg az itt élők nyugalmát”.

Történt mindez azután, hogy a rendőrség egyébként első nekifutásra betiltotta a szélsőjobboldali szervezetek és magánszemélyek által bejelentett „becsület napi” demonstrációkat. Csakhogy a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a tiltó határozatokat, mondván, a BRFK „a rendezvény előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával”. Nesze, semmi, fogd meg jól? Egy cseppet sem. Hiszen a bíróság döntése nem engedély a demonstrációra, de fellebezési lehetőség sem maradt. Vagyis?

Vagyis most szombaton – az előző évekhez hasonlóan – félelemkeltő egyenruhába öltözött csoportok vonulgatnak majd a Városmajorban, emlékezve arra, hogy 1945 februárjában a budai Várba szorított német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. És tudják, mit? Tegyék! Tegyék egészen addig, amíg nem használnak önkényuralmi jelképeket, amíg a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem megy át gyűlöletkeltésbe, népirtás tagadásába, esetleg annak eljelentéktelenítésébe. Pontosan a törvény betűje szerint.

Tapasztalaink azonban szörnyűek: e megmozdulások évről évre náci, nyilas, fasiszta tömeggyűlésekké váltak. Ezt kellene idén végre, hosszú-hosszú idő után először tényleg megakadályozni. Mert halottakra emlékezni valóban mindenkinek joga van. De ha az emlékezés mások jogait sérti, akkor a rendőrségnek kötelessége közbelépni. És mondjuk hazazavarni a nácikat: igen, a négy fal közé.

Pion István