Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Archív cikkek

„Örülök, ha vannak súrlódások”

Létrehozva:

Fotó: Veres Viktor / Pesti Hírlap

Próbaüzemnek tekinti az ellenzéki koalíció önkormányzati munkáját a Momentum elnöke: ott tanulhatják meg, hogyan tudnának közösen kormányozni. Úgy hiszi, még korai az összefogás részleteiről beszélni, mert előtte programot kell írniuk. 

Az MSZP-t elhagyta néhány polgármester, és átültek a DK-ba. Önök megnézték már, milyen kádereket találhatnak náluk?

– Az MSZP és a DK között testvérháború zajlik. Elkopott, sérült, zsigeri fájdalmakat hordozó pártok csatája ez. Tessék megnyugodni! Én nem szimpatizálok ezzel. Nekünk a saját csatáinkat kell megvívnunk: a 21. század harcát a 20. századdal. A választók tavaly októberben azzal bíztak meg minket, hogy állítsunk alternatívát az önkormányzatokban, és most nem ez zajlik. Óva intem az óbaloldali pártokat az egymással való viaskodástól.

Tehát most nem kormányoznak, hanem harcolnak?

– A momentumos polgármesterek dolgoznak. Soproni Tamás Terézvárosban lakásfelújítási programba kezdett, Déri Tibor Újpesten természetvédelmi övezetté nyilvánította a Farkaserdőt, ezzel megmentette a zöld területet a beépítéstől. Paróczai Anikó Kispesten a regnáló MSZP-s vezetéssel harcol, mert átlátható, tiszta vezetést szeretne. Vagyis a három önkormányzati prioritásunk, a lakásválság megoldása, a zöldítés, és az átláthatóság.

Mennyire zökkenőmentes a koalíciós együttműködés?

– Néhány kivételtől eltekintve zökkenőmentes. Örülök, ha vannak súrlódások, mert ez azt jelenti, hogy van szakmai vita: érvek, ellenérvek, tanulás, fejlődés. Ez a két év próbaüzem, tesztidőszak, ami felkészít minket a 2022-es kormányzásra.

Tapasztaltak-e jeleket az önkormányzatokban, hogy az úgynevezett óbaloldali pártok, elsősorban az MSZP és a Fidesz között volt vagy van együttműködés? Találtak erre bizonyítékokat?

– A több mint tíz éve fideszes kézen lévő önkormányzatok átvilágítása még mindig folyik.

Azért Kispesten már aktívan részt vettek a csontvázak borításában.

– Így van. Ott vannak spanyol villák, úszómedencék, BMW-k, lőfegyverek.

Egy ilyen helyzetben elképzelhető a további együttműködés? Amikor a Momentum megtisztítaná a kispesti közéletet, és beleütközik a szövetségeseibe?

– Megszoksz vagy megszöksz. Ha megszokja a kispesti városvezetés, hogy tisztán és átláthatóan működjön az önkormányzat, akkor semmi akadálya a szövetségnek. Ha máshogy dönt, mi ezt a konfliktus végigvisszük. Ha az a vége, hogy a polgármester megbukik, akkor az a vége. A polgármester sorsa a saját kezében van.

Mi van a fővárosban most, hogy a DK-nak lett a legnagyobb frakciója? Melyik szövetségesnek van a legnagyobb a befolyása Karácsony Gergely programjára és politizálására?

– Ideológiailag, kulturálisan, Karácsony Gergely egy Momentumos. A Momentumhoz áll a legközelebb, de nem könnyű a helyzete, mert a DK, az MSZP és a Momentum frakciója is olyan helyzetben van, hogy a mérleg nyelve lehet. A főpolgármesternek lavíroznia kell a különböző célok között. Ez nem könnyű, de szerintem eddig jól csinálja.

Hogyan pozícionálná magát a Momentum, ha létre jönne egy új baloldali párt? Úgy tűnik, Karácsony Gergelynek ez a víziója, és Gyurcsány Ferenc is erre törekszik.

– A Momentum köszöni szépen, jól van. A Momentum nem csak a baloldalnak, hanem a jobboldalnak is egy új, 21. századi Magyarország eljövetelét ígérő közösség. Ilyen formában se nem baloldali, se nem jobboldali. A magyarok tudást, egészséget, munkát, Európát és élhető környezetet akarnak. Nekünk pedig ezek a prioritásaink, hogy a magyarságot a 21. század nyertesévé tegyük.

Miért ne számítania, hogy egy párt jobb- vagy baloldali? Nehéz elképzelni, hogy egy pártban ne gondoljanak valamit a világról, hogy válaszaiknak ne legyen eszmei töltete.

– A politológusok keresik még azokat az új fogalmakat, amelyek a 21. századi törésvonalak mentén a politikai pártokat jellemzik.

A Momentum berzenkedik a liberális címke ellen, amit a Fidesz próbál ráaggatni. Vagy vállalja, hogy a Momentum liberális párt, akár örököse is a magyarországi liberalizmusnak?

– A Fidesz, ami egykoron valójában az SZDSZ ifjúsági tagozata volt, még mindig nem verte ki a fejéből a Szadeszt. Ha jól tudom, az SZDSZ olyan párt volt, amelyik szerette kioktatni a választókat. A Momentum a Nolimpia mozgalommal tört be a közéletbe. Ez arról szólt, hogy kérdezzük meg az embereket, mire költetnének háromezer milliárd forintot: baseball stadionra vagy a János kórházra. Utána elkezdtünk országot járni. És nem csak Magyarországon, hanem a külhoni magyar közösségekben is. Az Európai Parlamentben a progresszív frakcióban ülünk, ami sokkal inkább Európa további erősítésén dolgozó pártcsalád.

Említette a határon túli magyarokat. Kitől kap nemzetpolitikai tanácsokat?

– Szoros viszonyt ápolok Románia korábbi kisebbségügyi miniszterével, Eckstein-Kovács Péterrel. Péter távozott az RMDSZ-ből, látva, hogy az RMDSZ nem Markó Béla-féle egyenlő távolságok és közelségek politikáját követi, hanem a Fidesz leányvállalata lett. Ezt nagyon sokan rossz szemmel az erdélyi magyarok között.

Tehát nem támogatták a magyar jelöltet, mert úgy látják, hogy az RMDSZ túl közel van a Fideszhez?

– Mi nem az RMDSZ-szel foglalkoztunk a román elnökjelölt választáson, hanem azzal, hogy olyan jelölt jusson a második fordulóba, aki a leginkább képviselni tudja a külhoni magyarok érdekeit. Azt láttuk, hogy ez európai szövetségesünk, a romániai Momentum jelöltje, az Dan Barna. Sajnos helyette a szocialista jelölt, illetve Klaus Iohannis jutottak be, akik elfogadhatatlanok voltak a magyaroknak.

Szlovákiában is hasonló megfontolással kampányoltak?

– Szlovákiában szombaton lesznek a választások, európai szövetségesünk a Progresszív Szlovákia, amelynek soraiban számos magyar jelölt is indul. Ők a kettős állampolgárság megadását garantálják a magyaroknak a programjukban. Ez egy nagyon fontos ígéret a felvidéki magyaroknak. Nem lehet nem támogatni!

Ezt a jogfosztást természetesen mindegyik felvidéki magyar párt meg akarja szüntetni.

– Ravasz Ábellel, a Most-Híd alelnökével jó kapcsolatot ápolok. Az RMDSZ ügyvezető elnökével, Porcsalmi Bálinttal is konzultáltam személyesen az Európai Kisebbségvédelmi kezdeményezésről. Mindezekkel együtt a 21. században célravezetőbb, ha új generációs román és szlovák szövetségesek után is nézünk, akiktől érdemi kisebbségi programok megvalósítását reméljük.

Milyen garanciákat tudnak adni a többségi pártok?

– Sok múlik a diplomáciai kapcsolatokon. Mi is kérünk, és ők is kérhetnek. Megnézzük, mennyire lesznek megbízhatóbb partnerek, mint az elődeik voltak. Bízunk bennük, de ez egyelőre egy törékeny bizalom. Mind Romániában, mind Szlovákiában választások lesznek idén, tehát lehetőséget kaphatnak, hogy kormányról bizonyítsanak.

A kisebbségben élő magyaroknak az autonómia kérdése roppant fontos.

– A Székely Nemzeti Tanácsnak van most egy európai polgári kezdeményezése a nemzeti régiók ügyében. Azt szeretnék, ha igazságosan részesüljenek az EU-s kohéziós forrásokból. Székelyföld igazságtalanul kevesebb támogatást kap a bukaresti kormánytól, mint más román régiók. Hétfőn kértem fel az önkormányzati képviselőinket, hogy hirdessék ezt az online aláírásgyűjtést, mert május 7-ig egymillió aláírást kell összegyűjteni. A Fideszt és a kormányt is arra kértem, hogy a százötven milliárdos propaganda-büdzséből fontos és hasznos ügyekre is költsenek, például a nemzeti régiók támogatására. Arról, hogy Székelyföld autonóm legyen-e, nem nekem kell döntenem, hanem az ott élő magyaroknak kell szándéknyilatkozatot tenniük. Az a tapasztalatom, hogy megosztottak a kérdésben.

Az egyik szövetségesük, Gyurcsány Ferenc és a DK támadja a kettős állampolgárok szavazati jogát, ez választási kampányuknak is fontos eleme volt. A Momentum erről mit gondol?

– A DK-val ez az egyik legnagyobb nézeteltérésünk. Mi a nemzet részének tekintünk minden magyart, éljen határon innen vagy túl. A DK nem adna nekik beleszólási jogot Magyarország jövőjébe. Ez szomorú és elfogadhatatlan. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a DK egyedüliként nem támogatja. Szégyen.

A kedden megjelent közvélemény-kutatás szerint a teljes népességben hat százalékon áll a Momentum, kilencen a DK. Úgy tűnik, az ellenzék beszorult az öt és tíz százalék közötti sávba.

– Pár napja Székesfehérváron, Sárbogárdon és Szekszárdon jártam. Az utolsó kettőben a Momentumnak nem volt aktív közössége, a látogatás után viszont lett. Ahol a Momentum megjelenik, ott emberek csatlakoznak a mozgalomhoz. A feladatunk áttörni a kistelepülések körüli narancssárga falat. Ez csak a Momentumnak sikerülhet. Mert nem elkopott, mert friss, mert új reményt, új világot ígér. Van még két évünk a választásokig, kőkeményen dolgozunk, nem spóroljuk meg a terepmunkát. Minden héten az országot járom, ez a valódi politikai munka egyik fele. A másik a kormányzásra való felkészülés. Programot kell adni, aminek három eleme kell, hogy legyen. Az egyik, hogy mondjuk el, milyen lesz Magyarország 2030-ban, ‘40-ben, ‘50-ben, ha mi leszünk kormányon. Mondjuk el, mit teszünk ezért, mi a kormányprogram? És mondjuk el, mi a rendszerváltó programunk? A feudális, orosz típusú Orbán-rendszer helyett hogyan leszünk 21. századi európai demokrácia? Ha ezek megvannak, a kitörés garantált.

Van arról egyetértés, hogyan induljon az ellenzék a választáson? Egy vagy két listán szerepeljenek?

– Erről túl korai beszélni. Három kérdés van, a miért, a mit és a hogyan. A sorrend nem véletlen. Több kollégám a hogyannal kezdte. Mi a miérttel és a mittel. Arra fogom hívni az ellenzéki kollégákat, hogy kezdjük meg a programalkotás munkáját. Ez a legfontosabb. Ha látjuk, merre szeretnénk menni, akkor beszéljünk arról, hogyan szeretnénk oda eljutni.

Az előválasztást mindenki dicsérte az ellenzéki oldalról. Hogyan lehet ezt az egyéni körzetekben is megszervezni, ha nincs korlátlan mennyiségű pénz és erőforrás?

– Nem gondolom, hogy az összes választókerületben előválasztásra van szükség. Hiszem, hogy az ellenzék meg tud egyezni számtalan közös jelöltben. Ahol nem tud, ott természetesen döntsön az előválasztás! 2021. karácsonyára minden magyar embernek tudnia kell, hogy mi, merre, hány méter. Mindennel tisztában kell lenniük! Az előválasztásokat ezért jövő ősszel kell megtartani. Az ellenzéki pártoknak pedig jövő tavasszal meg kell egyezniük abban, hogy mi a közös programjuk és mi a formáció, egy lista, két lista vagy több. Ez a menetrend.

Legnépszerűbb cikkeink