Nem kell az ingyen pénz a kormánynak, ha az Budapestet fejlesztené

Az Orbán-kormány inkább veszni hagy egy 289 milliárd forintos támogatást.

Az Orbán-kormány inkább veszni hagy 289 milliárd forint EU-s támogatást, semmint hogy a HÉV és Budapest fejlesztésre költené. Az RRF-tervben már nevesítették a fővárosi projektet, így a pénz másra nem költhető – írja a Népszava.

A Nyugati Pályaudvar tervezésére kapott 1,1 milliárd forintos uniós támogatás sokszorosát veszítheti el a magyar állam az elakadt HÉV-projekten. Az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásáról szóló magyar tervben 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepel az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költené erre az Orbán-kormány, legalábbis a benyújtott és nemrég elfogadott, de 27 jogállamisági feltétel teljesítéséhez kötött terv szerint.

Csakhogy az óra egyre jobban ketyeg. Az alap forrásai csak olyan projektekre használhatóak fel, amelyek 2026. augusztusáig befejeződnek.

A fővárosi HÉV-infrastruktúra fejlesztése, illetve a szerelvények beszerzése sem kevésbé időigényes feladat. Már a helyreállítási tervben is „jelentős kihívásnak” tartották a közlekedési beruházások befejezését az uniós rendeletben előírt határidőre, mivel ezek több vállalkozási szerződés keretében valósulnak meg. Ennek ellenére gyakorlatilag leállt a projekt.

Azután jött a választási kampány, majd felállt az új kormány, és a beruházások felügyelete a nagy visszatérő Lázár Jánoshoz kerültek, aki elég gyorsan világossá tette, hogy az állami és uniós forrásokat inkább vidéki projektekre költené. A szentendrei, a ráckevei, a gödöllői és a csepeli HÉV-vonalak fejlesztése ugyan kiemelt állami beruházás lett tavaly augusztusban, sőt egy kormányhatározat is megjelent arról, hogy 830 millió forintot fordítanak a vágányok átépítésre „az elővárosi közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése és emelése érdekében”.

Ennek ellenére a Népszava által megkérdezettek egymást erősítve állították, hogy a beruházásnak a BFK szétverése óta nincs gazdája, a projekt nyolc hónapja áll. Szélnek eresztették a szakmai csapatot, a korábban odacsábított mérnökök, tervezők ma már újra külföldön dolgoznak. Az építési engedélyezési eljárásokat felfüggesztették, a kivitelezői tendereket ki se írták. Holott ezek lebonyolítása hónapig tart, a kivitelezés pedig legkevesebb három évet vesz igénybe. A BFK korábban úgy számolt, hogy a beruházás akkor is csak szorosan fejezhető be 2026 nyarára, ha idén januárra az összes engedély megvan és meghirdették a pályázatokat – írja a lap.

(Kiemelt képünk: Budapest, 2021. március 31. Öt híd a Duna folyón. Előtérben a Lánchíd és az Erzsébet híd, mögöttük a Szabadság híd, a Petőfi híd részlete, valamint a Rákóczi híd két pilonja. Jobbra a lágymányosi egyetemi városrész. MTVA/Bizományosi: Róka László )