Bővülést és erősödést tervez a NATO

Megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását a NATO, többek között kiber-, vegyi és biológiai támadás ellen biztosít eszközöket. Az USA fegyvereket küld Ukrajnába és segít Európának leválnia az orosz gázról. Finnország és Svédország a NATO-csatlakozását fontolgatja. Összefoglaló a NATO-csúcsról.

A NATO jövőbeni stratégiai koncepcióját készítették elő szerdán és csütörtökön a tagországok külügyminiszterei és államfői Brüsszelben, amit alapjaiban határoz meg az orosz-ukrán háború, az Oroszországhoz, valamint Kínához fűződő viszony. A NATO stratégiai koncepcióját júniusban véglegesítik Madridban.

Kegyetlen offenzíva várható

Várhatóan a második világháborút fogja idézni Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel, figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tanácskozást követően csütörtökön. Kuleba több fegyvert kért a NATO-tól Ukrajnának, valamint, hogy segítsen megakadályozni Oroszország további atrocitásait. „Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Kuleba bár hangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében, a tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – fogalmazott. Az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy a béke érdekében hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, annak ellenére, hogy „minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat”.

A NATO fenntartja és megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben, erősítette meg a NATO állásfoglalását Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján. A NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

Az energiafüggőség felszámolása

Stoltenberg tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiájának figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. A NATO-főtitkár emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét, mondta.

A főtitkár ugyancsak beszámolt a miniszterek döntéséről, amellyel jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával, tájékoztatott Stoltenberg.

Az Egyesült Államok nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon annak, hogy Ukrajnába küldje azokat a fegyvereket, amelyekre Kijevnek szüksége van az Oroszországgal szembeni ellenálláshoz, közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján. Washington azt is megvizsgálja, milyen új fegyvereket tud küldeni a háború sújtotta országnak, közölte.

Kérdésre válaszolva Blinken az orosz energiától való európai függés fokozatos felszámolásának fontosságát hangsúlyozta. Az amerikai külügyminiszter biztosította, hogy a cseppfolyósított gáz ellátásának növelésével az Egyesült Államok kiveszi a részét abban, hogy Európa mihamarabb leválhasson az orosz energiáról. Az amerikai diplomácia vezetője fontosnak nevezte továbbá a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítását is.

A NATO kész bővülni

A NATO Svédországgal és Finnországgal kapcsolatban megerősítette, hogy „a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll, és szóba került az ő lehetséges jelöltségük is”, nyilatkozta az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese. Bár erről „nyilvánvalóan az érintett országoknak maguknak kell dönteniük”. Pekka Haavisto finn külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Helsinki a következő hetekben tisztázza a következő lépéseket a potenciális csatlakozással kapcsolatban. A Kreml korábban súlyos következményekkel fenyegette meg Svédországot és Finnországot, ha csatlakozni akarnának a NATO-hoz. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a héten úgy fogalmazott, hogy ez esetben Moszkva kénytelen lenne saját intézkedésekkel „helyreállítani az egyensúlyt”.
A NATO-megbeszélésen a miniszterek megállapodtak, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenállóképességének megerősítésére. Továbbá ugyancsak megerősítik együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert „a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek” – mondta Stoltenberg.

MTI / PH