Döntő fontosságú pert vesztett Magyarország az EU-val szemben

Szokatlan formában, élő adásban hirdette ki az Európai Unió Bírósága, hogy visszautasítja a magyar és a lengyel kormány keresetét, melynek következtében uniós pénzektől eshet el a két ország.

Az Európai Unió Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. A rendhagyó módon, élőben kihirdetett szerdai ítélet alapján tehát jogosan vehetik el az EU-s támogatások szétosztásának a jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz annak megy, akinek azt Brüsszel szánta.

A rendelet szerint ez a gyakorlat összefügg az egyes tagállamok jogállamiságának állapotával: ahol a helyi intézmények nem lépnek fel a korrupcióval szemben, vagy ahol politikai befolyás alatt működik az igazságszolgáltatás, ott nincsenek meg ezek a garanciák. A rendelet egyúttal kimondja, a demokráciát leépítő tagállamokat meg lehet büntetni.

„Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” 2021. január 1. óta van hatályban, de még sehol sem alkalmazták, mert a döntéshozók a bírósági ítéletre vártak. Azonban azzal, hogy a Bíróság elutasította a megsemmisítésére vonatkozó, tavaly márciusi magyar és lengyel keresetet, mostantól gond nélkül alkalmazható lesz, igaz, az áprilisi választások előtt biztosan nem számíthatunk döntésre. A legoptimistább becslések szerint is nyárig, de inkább ősz elejéig kell várni az első határozatokra, melyek következtében az EU-s kifizetések részben vagy egészben leállhatnak.

A döntés egyébként megfelel az előzetes várakozásoknak, maga Orbán Viktor is valószínűnek tartotta, hogy az EU a lengyel és magyar keresetek visszautasításáról dönt majd. A miniszterelnök január 22-én röpiratot is készített arról, hogy a Bíróság szerinte politikai döntést fog hozni. A Brüsszel és az EU Bírósága elleni csatározás tehát minden bizonnyal folytatódik, ahogy annak jeleit már tavaly is lehetett látni, amikor nem volt hajlandó teljesíteni egy menekültügyi törvényt érintő ítéletet.

A döntésre közleményben reagált a Helsinki Bizottság. Ebben azt írják, hogy a mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt. Ezzel megvédve az uniós költségvetést és végső soron az uniós polgárokat az ellen, hogy a kormányok legyengítsék a korrupciót megelőző és feltáró intézményeket, és hogy ne az ő hasznukra fordítsák az uniós forrásokat.