Nevekben inkább férfi a főváros

A legtöbb budapesti teret bajszos-szakállas férfiakról nevezték el, akik nagy eséllyel a reformkorban éltek. 

Interaktív térképet készített budapesti közterek névadási szokásairól Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapata. A Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások. (Vagyis: hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak.) Nem kis számról van szó: Budapesten 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét. 

A trendeket megfigyelve kiderül, hogy a budapesti utcák és terek túlnyomó részben férfiakról kapták a nevüket: csupán 224 közteret neveztek el nőkről, és ezeknek is csak 55 százaléka valós név. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány 95 százalék. De nem csak a férfiak vannak túlsúlyban, az elnevezéseknél a mindenkori hatalom és az önkormányzatok ragaszkodtak a valódi személyekhez, a közterületeknek 91 százalékáról van szó, a fennmaradó 9 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi. Az utcák többsége – 1816 köztér – magyar nevet visel, és csak kis részüket, 206-ot neveztek el külföldi személyekről.

A legtöbb közterület olyan férfiak nevét viseli, akik a reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszottak. Államférfiakról, hadvezérekről, költőkről és művészekről, továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól van szó. Nem maradhatnak el az uralkodók, tudósok és szentek sem. Számos olyan utca is van Budapesten, amely a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állít emléket.

A valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. Több mint 40 százalékuk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti csaknem száz évben halt meg; ez mutatja, hogy Magyarországon és Budapesten mire (és kire) fókuszál az emlékezetpolitika. Az elnevezések ugyanis legtöbbször a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását tükrözi. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. Az oldalon térképen mutatják be azokat az átnevezett utcákat, amelyek új nevüket egy személy után kapták. A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatják.

A Nevek és terek című adatvizualizációs projekt a levéltár honlapján, valamint a http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/budapestiutcanevek/ linken elérhető.

MTI / PH