Báránysült, burgonyagombóc és fügelekvár – ilyen a különböző nemzetek húsvétja

Ünnepi gasztro-körkép.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. De minden vallásban és nemzetnél megtaláljuk azokat a tradicionális ételeket, amelyek a közösségi vacsorával erősítik az összetartozást, hódolnak a termékenység istene előtt, és köszöntik a tavaszt, az új életet.

A húsvétnak a tojás, és tavasz istennő szent állata, a nyúl a legelterjedtebb jelképe, a görög és a keleti kultúrákban a gránátalma az újjászületés szimbóluma. Az európai népeknél a húsvét szó a zsidó ünnep, a pészah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára utal. Oroszországban paskha-nak hívják a piramis formájú, mézes-tejszínes-túrós sajtkrémmel készülő édességet.

Görögországban fiatal kecskét vagy bárányt sütnek nyárson, és rizzsel, salátával, kaláccsal, sajtokkal tálalják. Az ő húsvéti kalácsuk a szezámmagos tsoureki, amit piros tojásokkal díszítenek.

A lengyel ünnepi leves, a zurek erjesztett rozsliszttel készül, kerül még bele klasszikus lengyel kolbász, burgonya és főtt tojás. Töltött tojásuk hasonlít a kaszinótojásra, de sonkát, sajtot, mustárt és tejfölt is tartalmaz. Húsételeikhez (báránycsülök, malacsült, sült sonka) tormát, krumplit és dinsztelt lila káposztát kínálnak.

A litván burgonyagombócot, a cepelinait hússal vagy sajttal töltik, és hosszúkás formája miatt a léghajóról nevezték el. Vacsorára sült malacot, sonkát, bárányt és vedarait fogyasztanak – ez a burgonyából készített, de kolbászhoz hasonló, húsmentes étel ritka kivételnek számít a húsban gazdag ünnepi fogások között.

Olaszországban a 40 napos böjt után szinte kötelező a báránysült, amit articsókával tálalnak. Ugyancsak elmaradhatatlan a panettone, de egyes tartományokban tojás alakú, színes cukorkával díszített fonott kalácsot, vagy nyúl formájú kenyeret sütnek.

Belgiumban kacsa- vagy libamájat készítenek, amit hagyma-, füge- vagy cikórialekvárral tálalnak. A báránysülthöz ők zöldbabot és újkrumplit adnak. Hollandiában édes, mazsolával töltött kenyér kerül az asztalra, Finnországban pedig a tradicionális desszert, a mammi. Ez cukrozott rozsmalátából készült puding, tejszínhab koronával. Svédországban marcipánnal töltött péksütemény az ünnepi reggeli, az ebéd pedig heringgel és hagymával rakott burgonya. 

A portugálok húsvéti fonott kalácsa a folar, amit északon sósan, délen pedig édesen, sok karamellel készítenek. A német klasszikus, a kenyérben sült egész főtt sonka közismert, de ahány nemzet, annyi variációja.  

Franciaországban a báránycsülköt fokhagymával, sóval, borssal, friss rozmaringágakkal pácolva sütik, a sonkát fehérborban főzik meg petrezselyemmel, tárkonnyal, turbolyával.  

Argentínában spenótos-tojásos pitét készítenek erre az ünnepre, Ecuadorban a húsvéti levesbe főzött 12 féle bab a tizenkét apostolt jelképezi. A végeredmény, a kiadós étel pedig kárpótlás a böjti napok után. 

Szikora Katalin