Poszttraumatikus stresszt okozhat a járvány a diákoknál

A 168 Óra a kisiskolásoktól az érettségi előtt állókig tekintette át a járvány tanulókra gyakorolt hatásait.

„A stressz egy darabig tűrhető, egy részét az ember fel tudja dolgozni, de a krónikus stressz óriási ártalom, és egyre hatványozottabban jelenik meg a gyerekekben” – mondta a lapnak Csorba Emőke gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus. A szakembert egyre többen keresték fel november óta, és ezzel kapcsolatban elmondta: az elhúzódó koronaválság következményeit látta megjelenni azoknál a gyerekeknél, akikkel dolgozik. „Már szobatisztának vélt első vagy második osztályosok kezdtek újra bevizelni éjszakánként, korábban példás magatartású gyerekek viselkedésére kezdtek panaszkodni a tanárok” – mondta.

A gyerekek pszichéjére a szülők lelkiállapota, bizonytalansága is kihat. „Minél többet szorong a szülő, annál többet szorong a gyerek” – mondta Terék Anna iskolapszichológus. A kisiskolás korosztályban – a felsősökkel ellentétben – még nem a kortársak, barátok közege az elsődlegesen meghatározó, hanem az otthoni, családi állapot. Ezen a fronton pedig jellemző a bizonytalanság, különösen akkor, ha a szülőket is komolyan érintették a járvány másodlagos hatásai. „Az ilyen korú gyerekeket kevésbé befolyásolják az olyan külső hatások, mint a járványhelyzet. Akár bombázhatnak is a városban, de ha a szülő nem stresszel, a gyerek sem fog” – tette hozzá Terék.

A felsősök kihívásai részben mások, mint az alsósoké: az, hogy pont számukra szüntették meg az iskolába járás lehetőségét, azért probléma, mert nekik a kortársak közege lényegesen meghatározóbb, mint a szülőké.

„Sokan számoltak be arról, hogy kilátástalan minden, nem látják az egész értelmét, és rettentően hiányzik nekik az iskola. Eddig gyűlöltek suliba járni, most viszont sóvárogva beszéltek róla. Amikor szeptemberben ismét személyes oktatásra álltunk át, olyan volt belépni az iskolába, mintha Disneylandbe érkeztem volna, minden diák boldog volt, hogy ott lehet” – mondta Terék.

A szakemberek szerint az érettségi előtt állóknak most különösen fontos lenne az, hogy az oktatás személyesen folyjon. „A tavalyi tizenegyedikesek akkor jól viselték azt, hogy nem kellett bejárni. El tudtak lazulni. Most viszont szoronganak. Ez azért van, mert az érettségi árnyékában nem tudják pontosan felmérni, mennyit kell tanulniuk, hogyan állnak a felkészültségben” – vélte az iskolapszichológus.

A pandémia alatt megélt szorongás a későbbiekre is kihathat. Egy ilyen megváltozott élethelyzetből és elvárás-halmazból nagyon nehéz érzékeny lelkű gyermekként visszazökkenni a gondtalanabb hétköznapokba. Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológus szerint a rendkívüli helyzet utóhatásaként akár poszttraumatikus stressz-szindróma is kialakulhat.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF egy decemberi állásfoglalásban sürgette a világ országait, hogy hozzák előre a tanárokat az oltási sorban. Ehhez jelenleg viszont sehol nincs elég vakcina.

PH

(A teljes cikket a 168 Óra legfrissebb számában olvashatják.)