UV-lámpával és robotokkal a koronavírus ellen – külföldön így védik a tömegközlekedőket

Hogyan viselkedik a koronavírus a buszon a metrón és a villamoson? Miként lehet biztonságos a Covid ideje alatt egyebként sűrített közösségi közlekedés, mit tehetnek az utasok? Takács Bence közlekedésbarát, a benbe.hu alapítójának vendégcikke.

Budapest közösségi közlekedése nem csak azért érdekes, mert országosan és európai összehasonlításban is kiemelkedő arányban választják azt a városban élők, valamint az agglomerációból ingázók, hanem azért is, mert néhány egyébként is rendkívül leterhelt vonalon a további sűrítés technikailag lehetetlen. Ezek között a legproblémásabb minden bizonnyal a három metró-vonal.

Nyilvánvalóan nem segít a helyzeten az M3-as metró középső szakaszának nemrég kezdődött felújítása sem és nem tudhatjuk, meddig marad velünk a vírus. Ennek tudatában a munkálatok elhalasztásának nem sok értelme lenne, a költségek pedig még jobban elszállnának.

Fotó: Takács Bence

Tény: a BKK a most kiesett szakasz pótlására jobban felkészült, mint az előző két alkalommal. Ebben persze a belvárosi alternatív útvonalak nagy segítséget nyújtanak, ahogy szerencsés az is, hogy a megszokott állomásoktól nem kell sokat talpalni a metrópótlóig. De mi a helyzet a Coviddal a metrópótlókon?

A légkondicionáló vajon a Covid terjedésének melegágya? Szögezzük le, hogy aki Kőbánya-Kispest és a városközpont északi és keleti részei között utazik, annak érdemes a MÁV-START járatait is igénybe vennie, ezeken ráadásul egyre több új, emeletes vonat áll forgalomba.
Ezek a vonatok, ahogy az M2-es metróvonal Alstom metrószerelvényei vagy a nagykörúti alacsonypadlós villamosok, légkondicionált utastérrel rendelkeznek, tehát a friss levegő utánpótlását, a hűtést és a fűtést is légbefúvással valósítják meg. A légcsere viszont nem teljes: a befúvott levegő egy része az utastérből származik. A kutatások szerint a keringetőrendszerben található, alapvetően a por és a pollenek ellen beépített szűrők – a maszkokhoz hasonlóan – a köhögés és beszéd közben keletkezett folyadékcseppeket csaknem teljes mértékben kiszűrik, és az aeroszolokhoz tapadó vírusok terjedését is akadályozzák. Ennek viszont feltétele, hogy gyakran cseréljék a szűrőt, mivel a használattól azok pórusai egyre nagyobb átmérőjűek lesznek, vagyis kevesebb károsanyagot fognak meg.

Ózonos fertőtlenítés, UV-lámpa

A legtöbb közlekedési cég indulás előtt ózonnal fertőtleníti a járműveket a remízben, viszont napközben, a kapaszkodók és ülések fertőtlenítésére sem idő, sem kapacitás nincs. Így az utasoknak elsősorban egyénileg kell védekezniük gyakori kézmosással, vagy ha ez útközben nem lehetséges, fertőtlenítéssel. Az ózonos fertőtlenítés hatása azonban így sem elhanyagolandó: egyes kutatások szerint a közösségi közlekedésben gyakran használt rozsdamentes acél felületeken a koronavírus 8-10 napig is fertőzőképes maradhat. A BKK ezen felül titán-dioxidos bevonatokat is alkalmaz, amelyek fénnyel aktiválva folyamatos fertőtlenítést adnak.

Egyértelmű, hogy a biztonság megköveteli a távolságtartást, a gyakori kézmosást és a felületek tisztítását, mivel a COVID-19 cseppfertőzéssel és aeroszolokkal terjed. Éppen emiatt a tömegközlekedés nagy forgalom esetén különösen veszélyes környezet lehet, s az európai országokban különféle intézkedéseket próbálnak ki a fertőzésveszély csökkentésére.

Madridban és Dublinban például jelentősen megnövelték a buszok és vonatok számát, nemcsak a távolságtartás biztosítására, hanem hogy megőrizzék a közösségi közlekedés vonzerejét. A munkaidők összehangolt megváltoztatásával Franciaország és Hollanda több munkahelyén is elérték, hogy az emberek ne egyszerre induljanak útnak. Lengyelországban ultraibolya-lámpákat is használni kezdtek egyes elemek kézi tisztítása helyett, ami jelentős időt vesz igénybe, az UV-lámpás megoldás azonban gyors és hatékony a nagyobb felületeken.

Nagy-Britanniában és Németországban a zsúfoltság megakadályozása érdekében olyan alkalmazásokat fejlesztettek ki, amelyek az utasforgalomról szolgáltatnak információkat. Ez weboldalakon és alkalmazásokon keresztül történik, mint például a Deutsche Bahn oldalán, ahol a vasúti kocsik kihasználtságáról nyújtanak információt a jegyek lefoglalásakor. De ott a hamarosan megjelenő londoni alkalmazás, amelyet az UrbanThings fejlesztett ki, ami valós időben mutatja be egy-egy jármű kapacitását. A felhasználók helyadatai alapján a Google Térkép Magyarországon is jelzi a járatok hozzávetőleges, várható kihasználtságát, ez azonban nem valós idejű, inkább több napos statisztika.

Moszkvában csak kesztyűben utazhatunk

A budapesti metró eredeti mintájául szolgáló Moszkvában számos intézkedés hasonló az itthonihoz, de vannak eltérések is. Moszkvában nem csak maszkot, de gumikesztyűt is kötelező hordani a közösségi közlekedésben. A vírus ugyan bőrön át nem terjed, de ha rákerül a kezünkre, később a szánkon vagy szemünkön keresztül már fertőzhet. A gumi vagy textilkesztyű használata azonban nagyobb figyelmet igényel, mint a kézmosás, de valójában minden használat után ki kellene dobni. Az érintések számának csökkentését szolgálja továbbá az érintés nélküli (PayPass vagy PayWave), bankkártyás elektronikus jegyrendszer is.

A középiskolásoknak egyébként Moszkvában is digitális oktatás van, a fiatalabbak azonban nem használják a metrót, hanem iskolabuszokkal vagy gyalog járnak be.

Eközben a Metrovagonmas által gyártott új, Moszkva-2020 szerelvények egy új fejlesztésű levegőfertőtlenítő-rendszert használnak, ez a HVAC. Ez ultraibolya fényforrásokat használ, amelyek elpusztítják a vírusokat és a mikrobákat azelőtt, hogy bejutnának a vagonok légterébe.

Barcelonában a napi rendszeres felülettisztításon felül fertőtlenítőszereket használnak. A Metro de Barcelona emellett tisztítócégekkel és robot-forgalmazókkal működik együtt, hogy az ultraibolya fénnyel történő eljárást teszteljék a vagonokban, a lépcsőkön, a kapaszkodókon és minden helyen, ahol utas járhat. A robotok használata csökkenti a dolgozókra leselkedő veszélyt, az ultraibolya fénnyel pedig a mozgólépcsők kapaszkodóit is folyamatosan kezelik, fertőtlenítve a felületüket.

A barcelonai metró   Fotó: Facebook/TMB, Transports Metropolitans de Barcelona

A németországi közlekedési cégek a nagyvárosokban többnyire nem tartják helyes megoldásnak a fertőtlenítők használatát a felületeken. Inkább rendszeres szappanos tisztást végeznek, mert nem tartják célszerűnek a vegyszerek használatát. Emellett a Deutsche Bahn szintén az ultraibolya fényt veti be a koronavírus terjedése ellen: úgy tartják, hogy a baktériumok és a vírusok 99%-át elpusztítja a mozgólépcsőkön. Drezda főpályaudvarán is az ultraibolyát állították hadrendbe azért, hogy harcoljon a koronavírussal.

A megfelelően sűrített menetrend kialakítása szintén segíthet abban, hogy minimalizáljuk az egy légtérben utazó utasok számát. Már jóval a COVID-19 megjelenése előtt is nagyobb belterű járműveket kezdtek ajánlani a gyártók az üzemeltetőknek, sokan hi-tech levegőfertőtlenítő-rendszereket és UV-vel működő megoldásokat is kínáltak.

Ezekre a praktikákra a jövőbeni beszerzéseknél, például az új HÉV-szerelvények esetében mindenképpen érdemes lesz odafigyelni. Az utazások jellemző időtartama, az utasok fegyelmezettsége és a korszerű technikai megoldásoknak köszönhetően igen kicsi a valószínűsége, hogy a közösségi közlekedés gócponttá válhasson.