Navalnij-ügy: az Északi-Áramlat-2 gázvezeték sorsa is kérdésessé válhat

Ha az EU-s vezetők elé kerül az ügy, a magyar kormánynak választania kell a Lengyelországgal és az Oroszországgal ápolt szoros viszony között, ami kellemetlen lehet a magyar miniszterelnöknek.

Nemcsak az érintettre, hanem Európa és Oroszország viszonyára is méregként hatott a legismertebb orosz korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij szervezetében szerdán felfedezett novicsok – írja a Népszava.

A lap beszámolója szerint a Navalnij elleni gyilkossági kísérlet nyomán a Németországot és Oroszországot közvetlenül, Ukrajna megkerülésével összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték jövője is kétségessé vált. Angela Merkel német kancellár múlt héten ugyan kiállt a projekt mellett, ám egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy változtasson álláspontján. Párttársa és egyik utódjelöltje, Norbert Röttgen, a parlament külügyi bizottságának elnöke a gázvezeték építésének leállítását követelte, mert szerinte Putyin csak egy ilyen határozott lépésből értene. Az ellenzéki Zöldek szintén az Északi Áramlat-2 lefújását szorgalmazták, a kisebbik kormánypárt, az SPD frakcióvezetője, Rolf Mützenich pedig arról beszélt, hogy nem szabad kizárni ezt az opciót. Még a gazdasági érdekeket mindig szem előtt tartó liberális FDP-ben is vita alakult ki az ügyben. Merkel egyelőre kivár, csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország reakcióin múlik, hogy milyen válaszlépéseket adnak a Navalnij elleni támadásra. A Kreml tagad, Dimitrij Peszkov kormányszóvivő szerint minden alapot nélkülöznek a Moszkvával szembeni vádaskodások.

Oroszország esetleges szankcionálásáról azonban – német kérésre – már megindult az egyeztetés az EU-tagállamok között. A belarusz válságban is aktív diplomáciát folytató Litvánia kezdeményezte, hogy a kérdés kerüljön napirendre a szeptember 24-i uniós csúcstalálkozón. Lengyelország, úgy tűnik, a kemény fellépés pártján áll. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Twitteren arról írt, hogy az elmúlt 12 év eseményei alapján egyértelmű, hogy Európa egy ellenséges rezsimmel áll szemben, amelytől idegen a párbeszéd, a partnerség és a kompromisszum. Varsó álláspontja ezzel nem is lehetne távolabb az Orbán-kormányétól, amely – büntetőintézkedések helyett – mindig a párbeszédet szorgalmazza Oroszországgal. A magyar kormány egyelőre Navalnij ügyéről is úgy hallgat, mint ahogyan azt a belarusz rendőrterror kapcsán is hosszasan tette. Ha azonban a tagállami vezetők elé kerül a kérdés, akkor az igen kellemetlenül érintheti az Orbán-kormányt, hiszen választania kell a Lengyelországgal és az Oroszországgal ápolt szoros viszony között – írja a lap.

További részletek a Népszava cikkében.