Rekordalacsony pénzt költött a kormány a munkanélküliekre 

A 781 millió forint töredéke még annak a költségvetési forrásnak is, amit békeidőben, kevés munkanélküli és nyilvántartott álláskereső mellett erre a célra fordított.

Az Mfor.hu szerint túlzás nélkül lehet használni a megdöbbentő jelzőt a költségvetési folyamatra, pontosabban arra, ahogy az egyik kiadási tétel alakult júniusban és júliusban.

A lap szerint az első félévben a 83 milliárd forintos előirányzat 83,2 százalékát költötte már el a kormány, vagyis csupán 14 milliárd forint szabadon elkölthető pénzzel fordult rá az előirányzat a hetedik hónapra, ami legfeljebb egy havi kiadás fedezésre volt elegendő. Miközben jellemzően 5-11 milliárd forint közötti kiadást jelentenek havi szinten a passzív ellátások, júniusban hirtelen 29,4 milliárd forintot költött el a kormány ilyen célra. Az Mfor.hu szerint 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.Azt azonban nem lehet tudni, hogy minek tudható be ez a kiugrás. 

Az államháztartás központi alrendszerének július végi mérlege szerint csupán 781 millió forintnyi kiadás keletkezett az előirányzaton. Ez a júniusi csúcsköltéssel ellentétben eddig még nem látott rekordalacsony szint.

Az mfor szerint májusban 33 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, júniusban pedig 13 ezerrel, akiknek álláskeresési járadékot kellene folyósítani. Erre 3 hónapig jogosult a regisztrált személy, így tehát még júliusban és augusztusban is hasonló, kiugró költségvetési kiadással kellene találkoznunk. Ha hirtelen esetleg a munkaerőpiac javulásának köszönhetően rengetegen el tudtak helyezkedni, akkor is optimális esetben a megszokott, békeidős szintű kiadásnak kellene szerepelnie az előirányzaton. De semmiképp nem annál jóval alacsonyabbnak, ez ugyanis arra engedne következtetni, hogy olyan szintre csökkent júliusban a regisztrált álláskeresők száma, mint a koronavírus-járvány megjelenése előtt se volt Magyarországon.

A lap megkérdezte az ügyről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert.

„Nem tudjuk, bízunk benne, hogy sokan találtak hamar munkát, de kétségkívül igaz, hogy az államháztartási ráfordítás mértéke alacsony volt. Hogy rekord-e, azt nem tudom, de az alacsonyabb összegek közé tartozott. De azt is látni, hogy a foglalkoztatottsági adatok a januárinál már most is jobbak, 4,46 millió embernél több dolgozik Magyarországon, ami azt mutatja, hogy a járványt a magyar gazdaságnál is valamelyest kevésbé szenvedte meg a magyar munkaerőpiac.” – válaszolta a miniszter, majd hozzátette, hogy: 

„Még egy gazdasági feltételezés lehet, hogy akik megszenvedték a járványt, azok nagyrészt vállalkozói státuszban voltak. Amikor azt mondjuk, hogy nem tudjuk, hogy a növekedés dinamikája a munkaerőpiacon ugyanolyan gyors marad-e mint május óta volt, azt éppen azért mondjuk, mert nem tudjuk, hogy bizonyos területeken – például a turizmus és a hozzá kötődő ágazatok területén – nem fogják-e visszaadni a vállalkozói igazolványokat. Ez is lehet oka annak, hogy ezek az adatok késleltetve fognak megjelenni.”

Eközben Magyarország is kért támogatást abból az uniós alapból, a koronavírus-járvány munkanélküliségre gyakorolt hatásainak enyhítenék az Európai Bizottság javaslatára, és összesen 81,4 milliárd euró ideiglenes támogatást osztanak szét. Tizenöt tagállam már megkapta.