Orbán úgy érzi, 5 pontból kettőt teljesített, 2 függőben, egyet elbukott

Most a Fideszen a sor: a magyarországi parlamentnek is el kell fogadnia az uniós egyezséget.

Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről, eszerint az első két célkitűzést teljesítette; a hetes cikkely szerinti eljárás lezárásának sincs akadálya; fontos lépéseket sikerült tenni a pénzügyi források politikai feltételekhez kötésének kizárása ügyében, azonban

a pártok és a civilek támogatásának megszüntetése ügyében egyelőre nem ért célt a kormánya.

Hozzátette: a kormányfő azt javasolja, hogy az uniós egyezség ratifikációja során az Országgyűlés vitassa meg, hogy az elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy azt a magyar törvényhozás támogassa.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2020. július 14-én elfogadott határozatában világos mandátumot adott a magyar kormánynak az Európai Tanácsban az uniós mentőcsomagról és a többéves EU-költségvetésről folytatott tárgyalásokra. Az Országgyűlés öt elérendő célt rögzített:

• Az első szerint az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük.
• A második elvárás az volt, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai.
• A harmadik pont értelmében a folyamatban lévő, úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárásokat” az uniós mentőcsomag és költségvetés elfogadása előtt le kell zárni.
• Negyedszer: a politikai pártok és politikai tevékenységet végző civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból ne legyenek támogathatóak.
• Az ötödik feltétel szerint az uniós források politikai és ideológiai feltételekhez kötése „jogállamiság” címszó alatt elfogadhatatlan.

Orbán Viktor a negyedik pont kapcsán az írta: javasolta, de „nem járt sikerrel” az Országgyűlés által meghatározott azon célkitűzés elérésében, hogy a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból történő támogatásának gyakorlata megszűnjön. „Azt vállalom, hogy Magyarország kormánya ezt a kérdést napirenden tartja” – szögezte le.

Az ötödik pontban megfogalmazott források jogállamisági feltételekhez kötésének kizárása ügyében a miniszterelnök megítélése szerint fontos lépést tettek. „Lengyelországgal vállvetve sikerült elérnünk, hogy a jogállamiság nevében, de a jogállamiság súlyos sérelmével lefolytatott uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit ne veszélyeztessék.” (MTI)