Archív cikkek
Együtt vesztünk vagy együtt nyerünk – a társasjátékok csodálatos világa
Győri-Nádai Rékával és Győri Zoltán Gáborral, a Mit játsszunk? blog alapítóival beszélgettünk régi és új játékokról, arról, hogy mivel érdemes játszani karantén idején, sőt azt is megtudtuk, hogy aki egyedül van, annak sem kell lemondania a társasjátékokról.
– Mi volt az első társasjátékuk?
– Zoltán: Az első, amire konkrétan emlékszem, hogy saját, spórolt pénzemből megvettem a Hotel társasjáték egy korábbi kiadását. Vicces, hogy nem volt sokkal olcsóbb akkor, mint most, és azért vásároltam meg, mert csodálatosnak tartottam a díszleteit, és ezt a mai napig szeretem benne. Most már maximum nosztalgikus hangulatomban játszanám, számomra nem felel meg a modern elvárásoknak, amiket egy társasjátékokkal szemben támasztok.
– Réka: Az elsőre talán nem emlékszem pontosan, mert mindig sok társasjátékunk volt otthon, de az biztos, hogy az elsők között volt a Ramses II, amit imádtam. Egyrészt az egyiptomi kultúra iránti rajongásom miatt, másrészt, mert szerettem – és mindmáig szeretem – a memóriajátékokat. Számomra a mai napig kihívás eredményesnek lenni abban a játékban. Az első közös társasjátékunk pedig a Talisman című kalandozós fantasy társasjáték volt, tele miniatűrökkel, sok-sok szép illusztrációval. Ma már úgy érzem, efölött is eljárt kicsit az idő, de soha nem adnánk el, nem dobnánk ki, hiszen nem lennénk azok, akik most vagyunk, ha nincs akkor az a játék és nem szeretteti meg velünk ezt a csodálatos hobbit.
– Miért kezdtek el társasjátékokkal foglalkozni?
– Réka: Már a kapcsolatunk elején játszottunk, ekkor még csupán a saját szórakoztatásunkra, de minél többet társasoztunk, annál jobban beleszerettünk, és mélyebbre szerettünk volna merülni ebben a világban. Egy idő után gyakorlottak lettünk, több száz játékot ismertünk már, és az ismerőseink, meg az ő ismerőseik is hozzánk kezdtek fordulni tanácsért. Ekkor elhatároztuk, hogy megmutatjuk a környezetünknek azt a csodát, amire bukkantunk, így 2017 januárjában elindítottuk a Mit Játsszunk? blogot. Eleinte csak humorosabb társasjátékos tartalmakkal, ami akkor még nem volt Magyarországon, de aztán kérésre megérkeztek a szakmai videók is.
– Zoltán: Folyamatosan tanuljuk a műfajt, és kísérletezünk újabb videó-tartalmakkal a YouTube csatornánkon. A legfrissebb ötletünk pár napja látott napvilágot: ez egy társasjátékos hiphop volt, profi klippel megtámogatva, és hatalmas siker lett. A csapatunk is szépen megnőtt, most már sokan segítik a csatornát mindenféle módon. Amiben mindenképpen különbözünk sok más, társasjátékokkal foglalkozó csatornától, hogy közösséget építünk, és igyekszünk minél több emberhez eljuttatni az üzenetet, hogy #JátszaniSzexi.
– Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években ismét ennyire népszerűek lettek a társasjátékok?
– Réka: A digitális világ folyamatos csábítása és a rengeteg képernyőidő mellett az emberekben kialakult egy igény offline, közös, minőségi időtöltésre is. Teljesen más ugyanis számítógépen játszani valakivel, mint kézzel fogható alkatrészekkel, vagy látni, hogy a játékostársam fizikailag is az asztalnál ül, és velem játszik, rám néz, kommunikál. Nagyon sokan és szerencsére egyre több felnőtt is szeret játszani, akik újra elkezdték felfedezni ezt a kapcsolatokat is építő hobbit.
– Zoltán: Sokakban él egy klasszikus élmény a társasjátékokról, hogy egyfelől a kisgyerekeknek tud csak szórakoztató lenni, másfelől túl bonyolult ahhoz, hogy egy egyszerű földi halandó megértse. Gyakran rossz gyerekkori behatások nehezítik az élményt, például kikapott, kiesett, veszekedtek, veszített… Ezeket mind képes felülírni a modern társasjáték, ami minden tekintetben megfelel a kor kívánalmainak. A legtöbb modern játék egyszerre szórakoztat és fejleszt: kompaktabb, egyszerűbb szabályrendszerrel, de mégis mély szórakozást nyújtanak az egész családnak, baráti körnek, belépő szintű játékosoknak és heavy gamereknek (komplex játékokkal játszó játékosoknak) egyaránt.
– Melyik játékmechanikák jelenleg a legkedveltebbek? Önök szerint miért épp ezek?
– Zoltán: Van egy nagyon fontos szakmai fórum, a BGG, ahol jelenleg 53 játékmechanikát különböztetnek meg. Vannak egyszerűbbek és komplexebbek, mindre érdemes úgy gondolni, mint egy kicsi fogaskerékre, ami hajt egy játékot. Amikor egyszerű játékról beszélünk, akkor egy, maximum két mechanizmus található egy játékban, a komplexebbek esetén akár nyolc, vagy annál több. Vannak klasszikus mechanizmusok, például az ütésvivés, amit a mai napig szívesen használnak, mondjuk a kártyajátékok (pl. Claim), vannak amiket kevésbé, mint a dobok-lépek (ilyen volt régebben a Hotel vagy a Monopoly).
– Réka: Szerintem például méltán népszerű a variable player powers, azaz a változatos játékos képességek mechanizmusa, amikor mindenkinek van egy különleges képessége, amit csak ő tud, más nem (ilyen a Pandemic vagy Terra Mystica). A játékos célja ezt a lehető legteljesebben kiaknázni, és így érvényesülni a játékban. A másik kedvencünk a mechanizmus-építés, amikor a játékos nem alapból kapja meg, hanem kifejleszti a képességeit, és a játék felénél már egészen más dolgokat tud csinálni, mint a többiek. Mindkettőt akár egyszerűbb játékok is sikerrel, gördülékenyen alkalmazzák.
– Egy társasjátékhoz minimum két fő kell, de mennyi az eddigi maximum?
– Réka: A solo mód (egyedül játszhatóság) modern társasjátékos igény, így akár ma már egyedül is lehet játszani egy társasjátékot. Ez így elsőre megmosolyogtató, de tökéletesen működik, akár egyszerűbb, akár egészen összetett játékok esetében is, és ha belegondolunk hányan maradtak egyedül a mostani karantén helyzetben, akkor máris öröm, hogy nekik is nyújtanak szórakozást a modern társasjátékok (pl. Ganz Schön Clever, Friday vagy A Mars terraformálása).
– Zoltán: Létszámban – ha jól tudom – nincsen hivatalos felső határ, én bolti forgalmazásban 100 főig játszható társasjátékokat is ismerek, ami azért lett limitálva, mert annyi alkatrész van hozzá. A játékosok szimultán játszanak, mindenki egyszerre dolgozik, és a végén derül ki, hogy ki nyer. Ezeket a játékokat a játékosok közti minimális interakció jellemzi. A tipikus családi társasjáték játékos száma 2-5 fő, partyjátékok esetében ez 2-7 főre nő.
– Milyen társasjátékokat ajánlanak a járvány miatt otthon ülő családoknak?
– Réka: Elsősorban könnyed, stresszoldó, és ha lehet kooperatív társasjátékokat ajánlanék. Három fő társasjátékos műfajt különböztetünk meg: a konfrontatív játékokat, ahol a győzelmem feltétele egy másik játékos gyengítése; a kompetitív játékokat, ahol versengés folyik, amit valaki megnyer a végén, de nem feltétlen a többiek kárára; illetve a kooperatív, azaz együttműködésen alapuló társasjátékokat, ahol a játékosok együtt, egy csapatként néznek szembe a játék kihívásaival. Érdemes végiggondolni, hogy a családnak melyik jöhet be inkább, és ez alapján választani.
– Zoltán: Csodálatos, amikor a játékosnak az az élménye, hogy együtt vesztünk vagy együtt nyerünk, nincs ellenségeskedés, hanem összefogás – a kooperatív játékok ezt adják. Ilyen például a Pandemic vagy a Magic Maze, kisebb gyerekes családoknak a LEO, a nevetős családi élményhez pedig a Csak egy. A versengő játékos családoknak remek lehet a Downforce, vagy az Álomház, esetleg a Virágoskert, vagy egy nagy klasszikus, a méltán népszerű 7 Csoda. Akik pedig nem ódzkodnak a konfrontációtól, azoknak jó választás lehet a BANG!, A kis herceg, vagy a Vigyázat, vadnyugat!