„Ez számháború, én a párbeszédben hiszek”

Pesti úti idősotthon, 2021-es költségvetés, Lánchíd ‒ csak néhány téma a kormány és a főváros összefeszüléséből. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral beszélgettünk.

Kedden kezdjük az interjút, velünk beszélget, ahelyett, hogy Karácsony Gergellyel egyeztetne a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén. A főpolgármester azzal indokolta az ülés lemondását, hogy Budapest a költségvetés nettó befizetője lesz az elvonások miatt. Valóban így van?

Budapest akkor sikeres, ha a nemzeti kormány és a fővárosi városvezetés képesek a párbeszédre, a közös munkára. Nem a politikusok számítanak, hanem a budapestiek. Ők, szabad döntésükkel, politikai társbérletet hoztak létre: a jobbos kormány mellé választottak egy balos városházát. Nekünk pedig kutya kötelességünk az együttműködés. Pont. 

Csak a tanácsban lehet egyeztetni?

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a városvezetés és a kormány párbeszédének intézménye. A közös munkára hoztuk létre. Végtelenül demokratikus testület: egyenlő létszámmal vesz benne részt a két fél, döntés kizárólag egyhangúan hozható. Erre a hétre Karácsony Gergellyel közösen összehívtuk az ülést, kijelöltük az időpontot, már az előterjesztéseket egyeztettük, a napirend is kialakult. Megbeszélhettük volna az önkormányzati költségvetés politikai és szakmai kérdéseit is, mindenre nyitottak voltunk. A budapestiek veszítenek azzal, hogy a főpolgármester váratlanul, új időpont javaslata nélkül lemondta az egyeztetést. Makacsul hiszem, hogy ebben a társbérletben csak munkával, egyeztetéssel, a másik meghallgatásával lehet közösen megoldásokat találni.  

Térjünk vissza az anyagi kérdésekre. Igaz-e az az állítás, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében nettó befizető lesz Budapest?

Ez egy vitatható állítás. A vitáktól nem kell félni, hanem le kell őket folytatni. Egy családban vagy barátságban is vannak viták, hogyne lennének egy politikai társbérletben? Az a vita, amelyik tárgyszerű és megoldáskereső, segít megtalálni a legjobb választ. Kérem, ellenőrizzük közösen 2021 végén, de én azt állítom, hogy kiderül majd: 2021-ben a fővárosi önkormányzat mozgástere megnő, 10 milliárd forinttal nőni fog a bevétele, több pénzből gazdálkodhat majd. De tényleg kérem: fogjon szavamon 2021 végén! Én itt leszek.

Ez hogy lenne lehetséges, mikor az állam folyamatosan elvonásokkal sújtja a Fővárost…?

Nem az állam teremt nehézségeket, hanem a koronavírus, mindenkinek. Az ország költségvetésén keletkezett egy 2 ezer milliárdos lyuk. Ezermilliárd forint kieső bevétel és ezermilliárd váratlan kiadás a járvány elleni védekezésre, a munkahelyek megmentésére, a bérek átvállalására, a kedvezményes diákhitelre, a kisvállalkozások támogatására, a megnőtt álláskeresési támogatásokra. Az ország ezt a csekket nem tudja benyújtani a koronavírusnak. Senki nem fizeti ki ezt helyettünk. Csak közös teherviseléssel tudjuk kigazdálkodni. Az államtól kapott pénz és a saját bevételei – elsősorban az iparűzési adó növekedése – miatt az önkormányzatnak több bevétele lesz a következő évben, mint amennyi idén. Ez egy vélelem, tényleg fogjon majd szavamon jövőre!

Számoljunk! Azt állítja a főpolgármester, hogy a szolidaritási adó felemelése 10-ről majdnem 40 milliárdra, valamint a gépjárműadó elvonása 51-ről 87 milliárdra változik, ez nagyságrendileg 120-130 milliárd befizetés a főváros részéről, miközben a költségvetés tervezetében 93 milliárd fejlesztési és működési forrás van dedikálva.

Ez számháború, én a párbeszédben hiszek. Mindig igyekszem nagy tisztelettel lenni Budapest főpolgármestere iránt, mert ő a budapestiek választott képviselője, de a költségvetést én úgy olvasom, hogy abban 2021-re 115 milliárd forintot kapnak a fővárosi önkormányzatok működésre és a növekvő iparűzési adó miatt…

Az iparűzési adó növekedése ma csak fikció.

Önnek igaza van. A jövő évi bevételekre vonatkozó számok mindig becslést, feltételezést jelentenek. Ez így van egy ember vagy egy család jövőbeni bevételei esetén is: reményeink, várakozásaink és a biztos tények alapján feltételezzük, mennyit keresünk majd jövőre.

 
Miért gondolja, hogy nőni fog az iparűzési adó? Hiszen ön is említette a válságot…

Idén lesz visszaesés, de jövőre kilábalunk a válságból, nőni fog a gazdaság. Az viszont nem fikció, hogy az elmúlt 10 évben, nyilván a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően, több mint 200 százalékkal emelkedett a fővárosi önkormányzat
iparűzésiadó-bevétele. Míg 2010-ben 85,5 milliárd forint volt, 2019-ben már 164 milliárd.

Ebben a válságban Budapest sokkal jobban ki van téve az iparűzési adó csökkenésének, mint más önkormányzatok.

Na, ebben nem értek egyet önnel, de szabad mást gondolnunk erről, ahogy másról is. Budapest az ország szíve, vagyis motorja. Mindig a motor indul újra először, én bízom a városban. Számukra Budapest egyszerre a nemzet fővárosa és a budapestiek otthona. A legfontosabb magyar település és a legfontosabb magyar város. Nagyon szívesen végigveszem, hogy az elmúlt években mennyit tettünk Budapest közlekedéséért, rendjéért, építéséért. Ez a kormány nem vádolható azzal, hogy ne viselné a szívén Budapest ügyét.

Ezt a kormányt azzal vádolják, hogy tavaly október óta nem viseli a szívén Budapest sorsát.

És a támadásokkal szemben mindenkit megillet a védekezés lehetősége. Az önkormányzati választás éjszakáján miniszterelnök úr kiállt az ország nyilvánossága elé, gratulált minden megválasztott polgármesternek, és azt mondta, hogy partnerségre törekszünk Karácsony Gergellyel, fillérre és betűre betartjuk azokat a megállapodásokat, amelyeket Tarlós Istvánnal kötöttünk. Ugyanúgy biztosítja a kormány a Lánchíd felújítására ígért összeget, ahogy a 3-as metró befejezésére a 200 milliárdot, vagy az új buszok vásárlásának fedezetét. Már Karácsony Gergellyel állapodtunk meg abban, hogy 5 éven át összesen extra 50 milliárdot biztosít a kormány a budapesti egészségügynek, a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak. Cél a kerületi rendelők felújítása, diagnosztikai és terápiás eszközök beszerzése. A járványhelyzet miatt minden költségvetést újra kellett tervezni, a családokban, a vállalkozásokban és az állam esetében is. De ezek az összegek érintetlenek. Minden éremnek két oldala van, az igazsághoz ez is hozzátartozik.

Ha már a járvány került szóba: ez az átok koronavírus csak és kizárólag a Pesti úti idősek otthonában szedett áldozatokat? Sehol máshol az országban, állami- vagy más önkormányzatok által fenntartott idősotthonban?

Ha valaki ilyet állítana, vitatkoznék vele. Ez nem igaz.

A kormánykommunikáció alapján kialakulhatott egy ilyen kép a választókban, mert az egyetlen polgármester, akinek a felelősségét felvetették, Karácsony Gergely volt.

Magyarországon az ellenzéki és a kormánypárti sajtó és az internet is szabad. Az újságírók írnak mindenfélét, kapunk mi is hideget-meleget. Nekünk meg kötelességünk állni a sarat, tűrni a kritikát. Főleg Pesten, a magyar kritikai gondolkodás fővárosában.

Ezt önök nyilatkozták. Úgy írta meg a sajtó.

Tőlem csak olyat tud idézni, ahol elmondtam: a felelősség kérdése fontos, a tisztázásával tartozunk majd az elhunytak emlékének és hozzátartozóiknak, de nincs itt az ideje, vannak még teendőink a védekezésben. A másik, amit mindig elmondtam, hogy politikusoknak azt a tanácsot kell megszívlelniük, hogy bár rengeteg járványügyi elemzést olvasunk, ne gondoljuk, hogy szakértők lettünk. Én, a fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkárként nem nyilatkoztam soha a járvánnyal kapcsolatos felelősségről. Azt pedig egy becsülendő gesztusnak tartom, hogy Karácsony Gergely bocsánatot kért azért, ami a Pesti úton történt.

Nagyon sokan hangoztatták a kormány részéről, hogy a járvány elleni védekezés idejére félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat. Ön szerint ez sikerült?

Csak részben. A kormány már csak saját érdekéből is az együttműködést kereste: túl nagy volt a baj ahhoz, hogy a világ bármely kormánya egyedül megoldhatná. Természetesen tiszteletben tartjuk, hogy van, aki nem akart együttműködni velünk. A legfontosabb, hogy az emberek összefogtak: azért sikerült a járvány első hulláma elleni védekezés, mert a budapestiek és a vidékiek is fegyelemmel és segítőkészséggel tartották meg a korlátozásokat. A budapestieket különösen is köszönet illeti: 600 ezer budapesti él lakótelepen, a felük olyan lakásban, aminek még erkélye sincs, további százezrek társasházakban – itt volt a legnehezebb megtartani a szabályokat, a fővárosiak jelesre vizsgáztak! Köszönjük, Budapest!

 
Két Budapesti kerület 2 milliárdnál is több fejlesztési forrástól esett el a járványügyi védekezés okán. Ezek az önkormányzatok joggal kérdőjelezik meg az összefogás őszinteségét, nem gondolja? 

Sok kormánypárti önkormányzatot és minisztériumot tudnék mondani, ahol ennél nagyobb volt a forráselvonás.

Hallgatjuk.

Paksi atomerőmű, kormányzati infokommunikáció, Székesfehérvár? Debrecen, Győr, Nyíregyháza fideszes vezetésű városai mind komoly zárolásokat kell elszenvedjenek a járvány miatt. A lista hosszú, de igaz e helyzetre is: együtt sírunk, együtt nevetünk. 

Lánchíd. Azt nyilatkozta, hogy a budapestiek biztonságán nem szabad spórolni. Még egy anekdotát is megosztott a családi vonatkozásairól. Mi a személyes kötődés alapja?

Amikor épült a híd és az óbudai hajógyár, a munkára érkezett egy skót mérnökcsapat és az egyik mérnök magával hozta két unokahúgát is, hogy világot lássanak. Egyiküknek egy fiatal lelkész, Török Pál elkezdett udvarolni, megkérte a kezét, a skót kisasszony igent mondott, összeházasodtak ‒ ők a szépszüleim, a nagyszüleim dédszülei. Ha nincs a Budapest gondolat és nem épül a Lánchíd, akkor a skótok nem jönnek Pestre, Török Pál nem tud udvarolni és ez a genetikai kombináció sohasem áll elő, én nem születek meg. Szoktam is mondani a kivitelezőknek a városépítő munkák során, amikor visszadobom a számláikat: ne csodálkozzanak, hogy smucig vagyok, mégiscsak folyik egy kis skót vér az ereimben…

Akkor pont most nem kéne smucignak lenni, nem? Ha mindez ennyire fontos és személyes ügy, akkor miért nem adnak hat milliárdnál többet?

Egy kormány vagy egy polgármester sohasem a sajátjából ad, pont akkor kell takarékosnak lenni, amikor közpénzekkel gazdálkodunk. 10 millió adófizető pénzéről van szó, a Lánchídra megvolt és most is megvan a fedezet. Ha a Városháza késlekedése drágulást okoz, azt nem fizethetik meg az adófizetők, a budapestiek, a kormány.

Kinek a feladata a Lánchíd felújítása, karbantartása?

Természetesen tiszteletben tartjuk, hogy a Lánchíd felújítása egyértelműen a fővárosi önkormányzat feladata. A híd gazdája a Városháza, a híd felújítása a mindenkori főpolgármester felelőssége, de a kormány kész támogatni a munkát. A beruházást Tarlós István hiánytalanul előkészítette, a hídfelújítás fedezetét a város költségvetésében biztosította, ám októberben a budapestiek Karácsony Gergelynek adtak megbízást a munka elvégzésére. Az ő munkáját is segíti a kormány hatmilliárd forinttal és szakmai támogatással, ha erre a főpolgármester igényt tart. 

Igényt tart? Kérdezem ezt öntől már szerdán, Tüttő Katával való egyeztetése után.

Több mint fél éve Karácsony Gergelytől és az általa nekünk személyesen átadott városházi mérnöki szakvéleményből tudtuk meg, hogy a híd nagyon veszélyes állapotban van, hogy a felújítás nem tűr halasztást, hogy a késlekedés durván drágítja a munkát. Ekkor főpolgármester úr a sajtóban és a Fővárosi Közgyűlésben is elmondta, a felújítás sürgős, meg is kezdik. Ehhez képest meglepett, mikor májusban a Facebookon bejelentette: a hídfelújítást bizonytalan időre elhalasztja. Ekkor kértük az ellentmondás feloldását és személyes egyeztetést is felajánlottunk. Levelünkre és kérdéseinkre három hete nem kapunk válaszokat, a főpolgármester lemondta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának vele közösen összehívott ülését, ezért nagyon örültünk neki, hogy Tüttő Kata szervezésében végre létrejött az egyeztetés. Vannak kihívások, amikre a budapestiek érdekében közösen kell megoldást találnunk.

Lesz megoldás?

A rossz hír, hogy a tegnapi egyeztetésen az derült ki, hogy fél éve a Városházán semmi más nem történik, minthogy a Budapest Közút elvégzi a még Tarlós István által elrendelt heti állapotfelméréseket, és hogy a híd állapota rohamosan romlik, betondarabok hullhatnak le az aljáról az alsórakparton és a Dunán közlekedőkre. A jó hír, hogy megerősítettük Tüttő Kata főpolgármester-helyettesnek is, a kormány adja a hatmilliárdot, Vitézy Dávid vezetésével a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ szakmai segítséget nyújt, és száz százalékban egyetértettünk, hogy a felújítást haladéktalanul meg kell kezdenie a fővárosnak.

Mennyibe fog kerülni, mennyi ideig tart?

E kérdésekre a Városháza tud felelni, a felújítás az ő feladata, remélem, kapunk tőlük válaszokat. Mi pénzzel és szakmai segítséggel támogatjuk a munkát. Tarlós Istvánnal még abban állapodott meg a kormány, hogy a hatmilliárdos támogatás feltétele a Váralagút és a pesti oldali villamosaluljáró felújításának elvégzése is, és hogy a budapesti közlekedés érdekében a munkák ne tartsanak tovább másfél évnél. E feltételeken már év elején lazítottunk: akkor a főpolgármester azt kérte, a hatmilliárdot használhassa fel kizárólag a Lánchíd munkálataira, így növelve a hídfelújítás fedezetét. Most Tüttő Kata azt is kérte, hogy oldjuk fel a 18 hónapos korlátozást is, mert a főváros abban bízik, ha hosszabb ideig végezhető a munka, olcsóbb ajánlatokat fognak kapni. 

Elfogadják?

Nyitottak vagyunk a fővárosi felvetésre, de nem ok nélkül javasoltuk a másfél éves időhatárt: a lehető legrövidebb időre szabad csak megbénítani a város szívét, lezárni a közlekedés, a buszok, a kerékpárosok és a gyalogosok elől. Sajnos a felújítás halogatása, az elvesztegetett idő miatt annyira leromlott a híd állapota, hogy a munka 18 hónap alatt már nem biztos, hogy elvégezhető. Igen ám, de nem lehet a magyar adófizetőkkel megfizettetni a Városháza késlekedésének árát! Ezért én személyesen támogatom Tüttő Kata javaslatát. Sőt kínáltunk neki egy kiegészítő megoldást is: azt javasoltuk, hogy a főváros a közbeszerzésen két változatban kérjen ajánlatot a vállalkozóktól: mennyiért vállalják a munkát a 18 hónapos időkorláttal, és mennyiért időkorlát nélkül. Így lehetne a legjobb döntést hozni.

Liget-projekt: Orbán Viktor a választások után azt mondta: az épül meg, amit a fővárosiak akarnak. A pandémia alatt elfogadtak egy salátatörvényt, amit mindenki úgy olvasott, hogy ha törik, ha szakad, a Liget-projektet befejezik.

A kormány tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a mindenkori megválasztott városvezetés – vagy a budapestiek, hogy ne zárjuk ki egy népszavazás lehetőségét – nem támogat, nem támogatnak, azt a kormány akkor sem valósítja meg, ha joga és pénze egyébként lenne rá. Ezt tartjuk. A törvény lényege, hogy a nem engedélyköteles közparkfejlesztési munkákat be lehessen fejezni, és megkezdett építkezéseket ne lehessen önkényesen leállítani, ne maradjanak torzók a Ligetben.

Végezetül egy személyes megjegyzés: gratulálunk gyermeke születéséhez.

Valóban, vasárnap este fiunk született, hozom őket haza a kórházból, és lehúzom a rolót, kiveszem az apákat illető szülési szabadságot, két hétig csak családapai kötelességemet teljesítem, most ennek az ideje van. Nem lesz sok alvás, de annál több öröm, utána pedig folytatjuk a munkát. Vitézy Dáviddal és Schneller Domonkossal jó csapatunk van, tartják nélkülem is a frontot erre az időre. Mert a városépítés mindig csapatmunka, csak együtt lehetünk eredményesek.

(Az interjú a június 12. Pesti Hírlapban jelent meg.)