Haldoklik a hazánkban gyártott fegyverek eladása

Piaci források szerint a Magyarországon gyártott fegyverek jelenleg nem lehetőséget, hanem kockázati tényezőt jelentenek a nyugati vásárlók számára.

A potenciális nyugati vevőkörben ugyanis kockázati tényezőként tekintenek minden, Magyarországgal folytatott védelmi üzletre az Orbán-kormánynál érezhető erős orosz befolyás miatt – közölte a Népszavával egy hadiipari szakmai forrás. A lap szerdai számában megjelent összesítés szerint bár a kormánypropaganda állítása alapján felpörgött a hazai hadiipar, több minden jelzi azt, hogy ez nem igaz. Szakmai forrásaik szerint aggasztó, hogy nincsenek hírek exportmegrendelésekről, nem látszik, hogy kapkodnának a majdan legyártandó „high-tech magyar fegyverek, harci eszközök” után.

A Népszava forrásai szerint nem kérdés, hogy ha lennének fegyver megrendelések, már azokkal lenne tele a kormány propagandasajtója. Ám ez nem így van, amire a lap egy példát is felhozott: a zalaegerszegi gyár évi 100 harcjárművet tud legyártani, márpedig exportmegrendelés híján hamar lepörög az a Rheinmetallal kötött szerződés, ami alapján a Magyar Honvédségnek 172 Lynx támogató járművet gyártanak. Utána pedig, kérdéses mi lesz a gyárral, ha addig nem fut be piaci megrendelés. Ráadásul a lap forrásai szerint a Lynx esetében új megrendelésekre apellálni túlzott optimizmus lenne.

A magyar fegyverek mégis Ukrajnába kerülnek?

Ám amíg a zalaegerszegi fegyvergyár főként gazdasági kérdéseket vet fel, addig a nemrég átadott – szintén a Rheinmetallal közös – várpalotai lőszergyárnak a politikai vetületei is fontosak. Hiszen amíg az Orbán-kormány állítja, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnának, a gyáravatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta: a gyár fő profiljának számító 30 milliméteres lövedékek nemcsak Lynx-ekhez, hanem más, NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is passzolni fognak, „így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik”. Sőt, a miniszter kitért arra is:

„A várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett.”

Ennek kapcsán a lap több forrása is feltette a kérdést: ha Magyarország nem akarja segíteni Ukrajnát fegyverekkel, úgy pusztán a Magyar Honvédség önellátása miatt mi értelme volt ilyen hatalmas lőszergyártó-kapacitást kiépíteni? Ha viszont a NATO-nak értékesítenek várpalotai lőszert, akkor a magyar politika „lábon lőtte magát”, mivel eleve azzal kalkulált, hogy közvetve, de a német-magyar muníció az ukrán frontra kerülhetne.

A Népszava az ügyben megkereste a védelmi beruházásokat menedzselő nemzetgazdasági tárcát, valamint a honvédelmi minisztériumot is, hogy tudnak-e bármilyen jelentős, magas hozzáadott értékű high-tech fegyvert érintő exportmegrendelésről a már működő hadiipari üzemek – például a kiskunfélegyházi lőfegyvergyár – kapcsán, ám a tárcáktól választ nem kaptak.

(Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter érkezik a NATO-szövetség védelmi minisztereinek találkozójára a NATO brüsszeli székházába 2023. február 14-én. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)