A kormány eltörli a kötelező akciózást

Leáldozott a kötelező akciózás intézményének, a magyar kormány július 1-től felszámolja azt.

2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás – közölte közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Nagy Márton vezette tárca a lépést azzal indokolta, hogy a kormány leszorította az inflációt.

A döntés értelmében egy évig volt érvényben a kormány infláció elleni fegyvere, mert tavaly épp július elsején vezették be, egyszer pedig – tavaly novemberben meg is hosszabbították idén június végéig – tehát újabb hosszabbítás nem lesz. A közlemény szerint az intézkedés elérte célját, ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert.

A Nagy Márton vezette minisztérium hozzátette, 2023 augusztusában – az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15 százalékra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni.

Az infláció mértéke biztosan indokolta a kötelező akciózás eltörlését?

Érdekes, hogy a minisztérium szerint az infláció jelentős mértékben csökkent, ám májusra kiderült, hogy az éves infláció – az alacsony bázis miatt – 4 százalékra emelkedett az áprilisi 3,7 százalékról. Annak ellenére, hogy a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek áprilishoz képest. A 12 havi inflációs adat márciusban érte el a mélypontját, akkor 3,6 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal. A 4 százalékos éves ütem még így is jó adat, mivel az elemzők átlagosan 4,2 százalékos 12 havi pénzromlást vártak májusra.

A KSH korábbi közleménye szerint az elmúlt egy évben alig egy százalékkal drágultak az élelmiszerek. Igaz ezen belül a cukor 29,6, a csokoládé és kakaó 9,8, a gyümölcs- és zöldségfélék 9,5, a büféáruk 8,8, a sertéshús 8,6, százalékkal drágult. Sok minden viszont olcsóbb lett: a tojás ára 22,0, a liszté 19,6, a tejtermékeké 11,6, a száraztésztáé 10,6, a tejé, valamint a kenyéré 9,0–9,0, a sajté 7,4, a baromfihúsé 6,0 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások ára 9,5 százalékkal drágult az elmúlt egy évben, ezen belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás- és karbantartás 10,3, az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés és a parkolás 9,8, a lakásjavítás- és karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás pedig 5,3 százalékkal lett magasabb.

(Kiemelt kép: Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium minisztere. Fotó: Századvég Konjunktúrakutató, Facebook)