Orbán Viktor: Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz

Jen Stoltenberg NATO főtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájákoztatót tartottak a Karmelita kolostorban.

„Köszöntöm a mi főtitkárunkat, akinek Magyarországon ismert okokból magas reputációja van. Örülök, hogy az ő ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött” – mondta Orbán Viktor a NATO főtitkárával tartott közös sajtótájékoztatón a Karmelitában. Jen Stoltenberg és a miniszterelnök találkozóját a nyilvánosság számára váratlanul szervezték meg, bár önmagában nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút illetően a magyar kormány álláspontja határozottan eltér a NATO többségétől, így a megbeszélés indokolt volt. Stoltenberg korábban maga is megjegyezte, alig várja, hogy tárgyalhasson Orbánnal – írta a Telex.

Orbán Viktor szerint garanciát kapott Magyarország arra, hogy nem kell a háborúba bevonódnia

Orbán a sajtótájékoztatón azt mondta Ukrajnával kapcsolatban:

Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától arról, hogyan lehet eljutni a békéhez, de Magyarország tudomásul veszi, hogy a miénktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Ám nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa.

Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.

Stoltenberg hasonló szellemben reagált, bár ezzel közvetve odaszúrt Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolta a nyugati kormányokat. A NATO célja megelőzni a háborút – mondta a főtitkár. Szerinte abban nincs vita a NATO-n belül, hogy a szövetség képes védelmet nyújtani tagjainak, ezt teszi 75 éve, „békét, prosperitást biztosítva az egész kontinensnek.”

Ukrajnát illetően a találkozóról tudatta: a NATO eltökélt abban, hogy kiképzést, hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, „de tudomásul veszi, hogy Magyarország ezekben az erőfeszítésekben nem vesz részt.” Ugyanakkor a NATO ezen döntéseit „nem is akadályozza meg.”

Orbán szerint Magyarország garanciákat kapott tarra, hogy ne kelljen bevonódnia a háborúba – igaz, erre a NATO alapdokumentumai alapján egyetlen tagállam sem kötelezhető, Stoltenberg is beszélt arról, hogy a NATO-n kívüli kezdeményezések mindig a tagországok egyéni döntései alapján, önkéntesen történnek.

„Nem vagyunk gyerekek, nem érdemes illúziókba ringatnunk magunkat”, nehéz kérdéseket vet fel „Oroszország inváziója Ukrajnával szemben, amely rendkívül nehéz világpolitikai helyzetet eredményezett” – mondta Orbán, egyértelműen Oroszországot nevezve meg a háború kezdeményező feleként.

Szerinte azonban „nem ért véget a nehéz időszak, lesznek, amikor újabb és újabb nehéz pillanatokban kerülnek az asztalra olyan döntések, amelyek Magyarország háborúba való bevonódását érintik.”

Stoltenberget Szijjártó nyilatkozatáról is kérdezték

Stoltenberget arról kérdezte a Reuters, mit szól ahhoz, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a NATO őrült akciójának nevezte Ukrajna megsegítését. A főtitkár azt mondta, 32 tagországa van a NATO-nak, természetes, hogy akadnak eltérő vélemények, „de sokszor bizonyítottuk, hogy ezeken képesek vagyunk túllépni.”

Szerinte a NATO szerepének növelése Ukrajna kiképzésében, támogatásában egyetértésre talált a szövetség többi tagjánál, „azzal együtt, hogy elfogadtunk hogy Magyarország ebben nem vesz részt.”

Igaz, ez nem is kötelesség, nem következik ilyen kötelezettség a NATO alapdokumentumaiból sem – húzta alá Stoltenberg, jelezve, hogy

amit Orbán megerősített garanciának nevez, az valójában eddig is rendelkezésre állt a NATO minden tagja számára.

Kétségtelen azonban, hogy ezzel a NATO-ból hosszabb ideje kibeszélő, Svédország NATO-csatlakozásához való hozzájárulását a végsőkig halogató magyar kormány és a NATO között diplomáciailag a viták időlegesen nyugvópontra kerülhetnek.

(Kiemelt képünk: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)