Újabb kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen

Az Európai Bizottság szerint a magyar szuverenitásvédelmi hatóságról szóló törvény sérti az uniós demokratikus értékeket, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható kötelezettségszegési eljárást – írta az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet közleménye.

A hivatalos indoklás szerint a magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például

• a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot
• a személyes adatok védelméhez való jogot
• a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát
• az egyesülés szabadságát
• a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot
• az önvádra kötelezés tilalmát
• az ügyvédi titoktartási kötelezettséget
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Végső soron a jogvitában az Európai Bíróság dönthet.

A bizottság illetékes szóvivője hangsúlyozta, hogy a bizottság a magyar jogszabály tüzetes átvizsgálása és a magyar hatóságokkal folytatott párbeszéd után jutott arra a következtetésre, hogy a szuverenitásvédelmi törvény uniós jogot sért.

A friss eljárásnak ugyan nincs köze a Magyarországgal szemben folyó jogállami feltételességi eljáráshoz, mivel nem mutatható ki a kapcsolat az uniós költségvetés védelmével, mindazonáltal politikai síkon tovább késleltetheti a még befagyasztott magyar pénzek, körülbelül 21 milliárd euró kifizetését.

Információink szerint Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter éppen csütörtökön érkezik Brüsszelbe, ahol megbeszélést folytat Liliána Ivanova biztossal, feltehetően azért, hogy kimozdítsák a holtpontról az Erasmus+ program körül kialakult vitát. Bóka látogatására Brüsszelben úgy tekintenek, mint egy új magyar kísérletre, hogy újraindítsák a párbeszédet a feltételességi eljárásban támasztott 21, úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséről. A magyar kormány a bizottság szerint eddig egyetlen ilyen kulcsfontosságú feltételt sem teljesített maradéktalanul, és az elmúlt egy évben nem is jelentett be ilyet hivatalosan Brüsszelnek.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa az elutasítását kérte

Dunja Mijatović az Európa Tanács emberi joga biztosa november végén közleményben szólította fel az Országgyűlést hogy utasítsa el a törvénycsomag-tervezetet. Indoklása szerint az jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve az a magyar törvényjavaslat, amelynek értelmében Szuverenitásvédelmi Hivatal jönne létre, azzal a hatáskörrel felruházva, hogy kivizsgáljon minden olyan szervezetet vagy személyt, akiről feltételezhető, hogy külföldi érdekeket szolgál vagy a nemzeti szuverenitást fenyegeti.

(Kiemelt képünk: Orbán Viktor magyar miniszterelnök tartja éves sajtótájékoztatóját a Karmelita kolostorban, a magyar miniszterelnöki hivatalban, Budapesten 2023. december 21-én. fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)