Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója. Egy friss kutatás szerint még 245 ezer holokauszt-túlélő van életben.

Az ENSZ közgyűlése által egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét a holokauszt nemzetközi emléknapján, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.  A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető – írja a Magyar Nemzet. 

A holokauszt elsősorban a zsidóságot sújtotta

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot. A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.

Még 245 ezer holokauszt-túlélő van életben

79 évvel a holokauszt után, 2023 augusztusában még mindig 245 000 zsidó holokauszt-túlélő élt – derül ki egy január 23-án közzétett, a zsidó holokauszt-túlélőkről szóló globális demográfiai jelentésből. A jelentés készítői a „túlélő” fogalmát úgy határozták meg, hogy az ne csak az európai zsidóságot foglalja magában, akik munkatáborokban, koncentrációs táborokban vagy gettókban voltak kénytelenek élni, hanem azokat is, akik menekülni vagy bujkálni kényszerültek – ide tartoznak az Észak-Afrikában, azaz Algériában, Líbiában, Marokkóban és Tunéziában üldözött zsidó személyek is – írja a Neokohn.  A túlélők a 77-100 év közötti korosztályba tartoznak. A túlélők átlagéletkoruk 86 év. A most még élő holokauszt- túlélők többsége 1945-ben 3 és 12 év közötti gyermek volt.

A túlélők közel fele a Szovjetunióban született, további 22 százalékuk Kelet-Európában, 10 százalékuk pedig eredetileg Nyugat-Európából származik. Míg a holokauszt-túlélők ma 90 különböző országban élnek, 49 százalékuk Izraelben lakik. Az ebben a jelentésben szereplő szám kevesebb, mint a 2023-as holokauszt emléknapon Izraelben élő 147 199 túlélőre vonatkozó adat, ami Izrael eltérő meghatározási kritériumainak tudható be.  A túlélők további 18 százaléka Nyugat-Európában él, közülük a túlélők fele Franciaországban. Az európai kontinenshez hasonlóan a holokauszt túlélők 18 százaléka él Észak-Amerikában, a legtöbben az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban élő túlélők közel százaléka New Yorkban él. A Szovjetunióból származó túlélők 37 százaléka-a él ma Izraelben, 24 százalékuk pedig Észak-Amerikában. A jelentés szerint a Szovjetunióból elmenekültek nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben és rosszabb egészségi állapotban. Oroszországban jelenleg 18 200 túlélő él, Ukrajnában pedig 7400.

„Ma ismét ki kell mondanunk: soha többé nem történhet meg”

„A Hamász palesztin iszlamista szervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásokat követően a holokausztra való emlékezés új értelmet kapott; mindannyiunk kudarca, ha Európa nem tudja megvédelmezni a zsidókat” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából pénteken. Ursula von der Leyen közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zsidók ismét félelemben élnek – írja a Népszava. A zsidókat újra zaklatások és támadások érik az utcákon, az iskolákban és az egyetemeken, zsinagógákat dúlnak fel, zsidó temetőket gyaláznak meg. „Az Európa-szerte példátlan mértékben terjedő antiszemita cselekmények történelmünk legsötétebb időszakát idézik” – fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke hangsúlyozta: nincs helye az antiszemita gyűlöletnek, különösen itt, Európában.„ Az antiszemitizmust semmi sem igazolhatja. Nem fogadható el, hogy a zsidóknak leplezniük kelljen az identitásukat” – hangsúlyozta a politikus. Kiemelte, hogy mivel lassan az utolsó holokauszttúlélők is távoznak az élők sorából, az emlékezés új formáinak kialakítására van szükség, és új tanítási módszereket kell bevezetni. Meg kell őrizni az emlékezés helyeit, melyeknek az oktatás és az emlékezés célját kell szolgálniuk. „Kötelességünk, hogy olyan Európai Uniót alakítsunk ki, amely mentes az antiszemitizmustól, valamint a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formájától. Ma ismét ki kell mondanunk: soha többé nem történhet meg” – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Beszélni kell a gyerekeknek a holokausztról

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája. A 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknapja április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.

„Új zsidó reneszánsz van Magyarországon, és a magyar állam büszke arra, hogy hozzájárulhat ehhez” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban pénteken. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az emléknapon egy olyan európai tragédia áldozatai előtt tisztelgünk, melynek sajnos Magyarország is részese volt. A sajátjainkra emlékezünk. Emlékezni kell! A hősök és áldozatok nyugodjanak békében, emlékük áldott legyen!” – fogalmazott a miniszter. Felidézte, hogy zsidó honfitársaink már 1848-ban beálltak a magyar szabadság zászlaja alá, ahogy az I. világháborúból is kivették részüket, és jogfosztás volt, mikor elvették tőlük a honvédelem jogát és megalázó munkaszolgálatra kényszerítették őket. „Beszélni kell a gyerekeknek a holokausztról, milyen veszélyesek az ordas eszmék, milyen értékes a béke és biztonság, közös hazánk, Magyarország, s milyen értékes benne a zsidó közösség” – tette hozzá.

(Kiemelt képünkön: Cipők a Duna-parton, budapesti holokauszt-emlékmű – Forrás I Mazur Travel – Shutterstock)