Varga Judit: nem sérült az alapjog a kilakoltatással

Az Utcajogász Egyesület több mint egy éve fordult az Alkotmánybírósághoz a Végrehajtási törvény lakáskiürítési szabályai miatt. A szervezet véleménye szerint a jogszabály nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az igazságügyi miniszter szerint nincs szó alapjogsértésről.

2020. november 7-én kötelezte lakása elhagyására a Pesti Központi Kerületi Bíróság az Utcajogász ügyfelét. A bíróság eljárását a lakóingatlan tulajdonosai kezdeményezték. Kérelmükben azt állították, hogy az Utcajogász ügyfele az ő tudtuk és engedélyük nélkül költözött be a tulajdonukban álló lakóingatlanba. A bíróság ennek megfelelően gyorsított eljárásban döntött a kilakoltatásról.

A végrehajtó 2020. december 15-én tűzte a végzést a lakás ajtajára – mivel a lakásban a kézbesítésekor nem tartózkodott senki. A munkából hazatérő lakó a lakásajtóra tűzött papírból tudta meg karácsony előtt kilenc nappal, a kilakoltatási moratórium időszaka alatt, hogy tudtán kívül kilakoltatási eljárás kötelezettje lett, sőt, hogy a bírósági eljárás már le is zárult, és hogy január 6-án el kell hagynia otthonát.

A jogvédő szervezet szerint a kilakoltatási döntés előtt az Utcajogász ügyfelének nem volt alkalma cáfolni a bérbeadók állításait. A bíróság döntését csak a lakás tulajdonosainak nyilatkozatai alapján hozta meg. Bár a másodfokú végzés elutasította a lakáskiürítési kérelmet, az jóval – több mint kilenc hónappal – a kilakoltatás kitűzött napja után született meg, amikorra ő már régen elhagyta az ingatlant.

Az Utcajogász Egyesület indítványában arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a jogszabályt, amely lehetőséget teremt arra, hogy az elsőfokú bíróság a kilakoltatási döntést kizárólag az ingatlan tulajdonosainak kérelme alapján hozza meg és nem biztosít lehetőséget nyilatkozattételre a lakás használója számára.

A szervezet csütörtöki közleményében idézte Varga Judit januári állásfoglalását, amiben a miniszter a jogalkotó szándékaira hívja fel a figyelmet, illetve arra, miért van szükség a lakástulajdonosok védelmére az önkényesen elfoglalt lakások esetében.

Ezek alapján pedig megállapítja, hogy a szóban forgó rendelkezések megfelelnek a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos alkotmányos követeléseknek. Mindez azonban nem ad választ az Utcajogász felvetésére, mi szerint ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy olyanokat is kilakoltassanak, akik érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek.

Az igazságügyi miniszter szerint a hatékony jogorvoslathoz való jog sem sérül az eljárás során, hiszen az érintettnek a másodfokú eljárásban lehetősége nyílik arra, hogy az elsőfokú eljárás jogszerűtlenségét igazolja. Ugyanakkor ez továbbra sem oldja meg azt a problémát, hogy a lakót a másodfokú eljárás idejére már rég kilakoltatták abból a lakásból, amelyben az elsőfokú eljárás idején még jogszerűen tartózkodott – hívja fel a figyelmet a változatlanul fennálló jogi ellentmondásra az Utcajogász Egyesület.

(Kiemelt kép: illusztráció – kilakoltatás a XV. kerületben 2022. július 20-án. Fotó: A Város Mindenkié csoport)