A népszámlálás első eredményei minden várakozást alulmúltak

A rendszerváltás óta nem tűnt el annyi ember Magyarországról mint az Orbán-rendszerben. Kijöttek a 2022-es, késleltetett népszámlálás első adatsorai, az eredmények minden várakozást alulmúltak: kiderült, a mélypontként nyilvántartott 1980-1990-es évtized óta épp 2011 óta csökkent csak nagyobb mértékben a népesség.

2011 óta mintegy 3,4 százalékkal csökkent Magyarország népessége, írta meg a Telex a népszámlálás immár publikussá vált adatai alapján. A 2022 októberi népszámlálást a szokásostól eltérően, a koronavírus-járvány miatt 2011 után nem 10, hanem 11 évvel tartották, de ez az első országos felvétel, ami az időközben megszilárduló Orbán-rendszer népességpolitikájának értékelésére alkalmas.

Márpedig az adatok elkeserítőek: eddig is tudtuk, hogy 1980 és 1990 között, a rendszerváltással betetőzve élte Magyarország legsúlyosabb demográfiai válságát, akkor egy évtized alatt 3,1 százalékkal, éppen 10 millió alá csökkent a népesség, és a várható élettartam is jelentősen visszaesett a szocializmus szétesését követő sokk következtében.

A mostani népszámlálási adatok ugyan 11 évre szólnak, így még nagyobb csökkenést mutatnak. Ha viszont 2011 és 2021 közé súlyozzuk az értéket, akkor majdnem pontosan az 1990-ben kapott süllyedés jön ki.

A népességcsökkenés azt jelenti, mintegy 334 ezer emberrel lettünk kevesebben röpke 11 év alatt. A legsúlyosabb visszaesést a délkeleti Békés vármegye népessége szenvedte el, itt egyenesen 13 százalékos népességcsökkenés volt jellemző az elmúlt évtizedben, így Somogy vármegye után immár Békés vált a legritkábban lakottá, pedig 2001-ben még sereghajtó volt.

10-10 százalékos csökkenés jellemezte az északkelet-magyarországi rozsdaövet, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyéket is. Így kijelenthető, hogy a demográfia terén a 2008-as válsággal újrainduló süllyedést a 2010-es évek viszonylagos konjunktúrája sem tudta megállítani.

Ugyancsak fogyott a főváros népessége: 3 százalékponttal, a környező Pest megyében viszont az agglomerációba való, folytatólagos vándorlás következtében többen élnek, mint tizenegy éve, összesen 10 százalékkal.

Tóth G. Csaba, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője a Telexnek az eredményekről elmondta, az adatok értelmezése azért is bonyolultabb mint gondoljuk, mert a statisztikai hivatal csupán a természetes népességalakulásra, tehát a születések és halálozások számára lát rá pontosan. 2011 után azonban most a szám alakulásában egy harmadik tényező, a nemzetközi vándorlás látszik a legkomolyabbnak, ennek pontos mértékét pedig nagyon nehéz mérni a statisztika eszközeivel.

„Valójában olyan ez, mintha tíz évig a sötétben tapogatózva próbálná a statisztikai hivatal megmondani, hányan vagyunk ebben a Magyarországnak hívott helyiségben, aztán tízévenként felkapcsolják a lámpát, és kiderül a valós szám” – mondta el erről Tóth G.

Azt viszont mindenképpen kiemelte, Magyarországnak kifejezetten jót tett, hogy összességében az elmúlt évtizedben több bevándorló érkezett hazánkba mint ahányan elhagyták azt. Egyrészt ez tartja továbbra is 9,5 millió fő felett népességünket, a gazdaságba rengeteg kereső korú és dolgozó ember érkezett, a születések és halálozások arányszámából pedig 464 ezres esés jönne ki, de ezt több mint százezer fővel csökkentette az ide érkező bevándorlók száma.

És kiderült az is, a kormány családpolitikája következtében valóban nőtt a lakosságon belül a 0-14 éves korosztály aránya, de alig: a 2011-es 14,6 százalék helyett ez az adat most 14,7 százalék.

(Kiemelt kép: illusztráció. Forrás: Shutterstock)