Szolidaritás napi tüntetések országszerte, sztrájkolnak a szakképzésben dolgozók

Két pedagógusz szakszervezet – a PDSZ és a PSZ – a Szolidaritás Napjaként hirdette meg a január 31-ét. A felhíváshoz csatlakoztak a szakképző intézmények tanárai is, ők 8-10-ig tartanak figyelmeztető sztrájkot. A tanárok és a diákok országszerte tüntetéseket tartanak.

Hétfőn kapta meg a bíróságtól az értesítést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy a szakképzési sztrájktárgyaláson a kormány képviseletére kijelölt Gazdasági Minisztérium lemondott a fellebbezés jogáról, így a nemrégiben hozott elsőfokú végzés a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról jogerőre emelkedett. Ez annyit jelent, hogy január 31-én a szakképzésben a kétórás figyelmeztető sztrájk immár jogerős végzés alapján történhet – írja a szakszervezet.

A tanárok, diákok és a szakszervezetek nagyon sok akcióval készülnek hétfőre – ugyanis ma egy éve sztrájkoltak először, a sikertelen tárgyalások után. Budapesten lesz évértékelő, a diákok élőláncokat és országos ülősztrájkot tartanak majd, vidéken pedig az élőláncok mellett lesz fáklyás felvonulás is – írja az eduline.hu.

Mi várható a Szolidaritás Napján?

A diákok is országos kezdeményezért indítottak: ülősztrájkot hirdettek az egy éves évfordulóra. Az Egységes Diákfront arra kéri a diákokat szervezzenek ülősztrájkot az egyik órában a folyosóra, menjenek kockás ingben suliba, vagy szervezzenek élőláncot az iskola elé. Az országos akció egyik a Szent István Gimnázium elé szervezett élőlánc, a diákok a tanítás előtt, reggel 7:30-kor kezdődik majd.

Január 31-én tart évértékelőt a Tanítanék Mozgalom is. Bár az esemény zártkörű, a témája már most nyilvános: ezen az eseményen áttekintik majd a tavalyi évet az oktatási mozgalmak szempontjából, mégpedig azért, hogy „másnap feltöltődve és inspiráltan folytassuk a küzdelmet” – írják a szervezők. A Corvin Diákszövetség pedig január 31-én 15:00-tól tüntetést tart a régi Külső-Pesti Tankerületi Központ előtt.

2023. január 31-én 18 órakor Tatán, a Kossuth téren is lesz egy esemény, de Békéscsabán, Miskolcon és Győrben is lesz esemény holnap napközben. Győrben fáklyásmenetet szerveznek, hogy megmutassák, valóban folytatni fogják a tiltakozásokat és nem adják fel. A résztvevők között 300 db fáklyát osztanak majd szét.

Első sztrájknap a szakképzésben

Élőben jelentkezett be a PDSZ a budapesti Bolyai János Műszaki Technikum és Kollégium elől, ahol 14 pedagógus állt ma sztrájkba a 40 fős tantestületből. Galambos András sztárjkoló pedagóguskén és apakén elmondta, hogy a szakéépzés egyik problémája, hogy ország nagy részéhez nem jut el, hogy mi történik ebben az ágazatban. Különösen nagy finanszírozási nehézségekkel küszködnek, ami azért is probléma, mert ha anyaghiány van, nem tudnak a diákok rendesen tanulni és dolgozni.

Nem csak a pedagógusok tiltakoznak

Több szokaszervezet is szolidáris a pedagógusokkal, szakképzésben dolgozókkal. A Mérce összeállítása szerint csatlakoztak a kormánytisztviselők. Dr. Taskovics István, a TBDSZ elnöke elmondta, hogy a kormánytisztviselőknek is azt mondták, mint a pedagógusoknak: jogos a követelésük, de nincs rá pénz – ez pedig csak a szolidaritást erősítette. A versenyszféra nagy munkáltatói igyekeztek ellentételezni az inflációt, de a kormány nem érzi ennek szükségességét.

Meleg Sándor, SZMME elnöke a szociális ágazat követeléseiről beszélt. Szerinte a szociális és gyermekvédelmi ágazat problémái nem most kezdődtek, évtizedes problémák vannak a szektorban. Mint mondta, a magyar kormány az „inverz jólétái állam koncepcióját” valósította meg, mert amikor szükség lenne rá, akkor elvesz a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportoktól. Követelte a közszféra egyik legalacsonyabb bérezésének növelését, valós költségekkel összemérhető állami finanszírozást.

Kuczman Anna, MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozatának álláspontját ismertette. Bejelentette, hogy csatlakoznak a pedagógusok melletti szolidaritási akcióhoz, egyszersmind csatlakoznak az MKKSZ együttes követeléseihez, ugyanakkor kifejezetten a védőnőknek is vannak követeléseik. Ennek jegyében elvárják, hogy a szakdolgozói béremelés 2023 június 1-től valódi béremelést jelentsen számukra. 2022-ben ugyanis az ő esetükben a béremelés 3 és 10 százalék közötti emelést jelentett, mert a pótlékok terhére történt.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, a mindenkori magyar államnak felelőssége van a szociális dolgozók alulfizetettségében. „Növeli a segítségre szoruló csoportok kiszolgáltatottságát, hogy az állam nem végez szociálpolitikát nem végez; ehelyett jelenleg atyáskodik, de nem jó apa, mert a jó apa nem tasztíja nélkülözésbe a gyermekét” – mondta Köves, majd követelte, hogy a sztrájktörvény módosításával a szociális doglozóknak lehetőségeük legyen kiállni a jogaikért.

Szebeni Dóra az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsától a kulturális dolgozók álláspontját képviselve elmondta, hogy a kulturális terület még ki sem lábalt a világjárvány válságából, most az energiaválság sújtja. A közművelődési intézmények az önkormányzatok teljesítőképességétől, illetve anyagi képességétől függenek. Kérdés, hogy tudják-e finanszírozni a múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, közösségi házak, levéltárok rezsiköltségeit.

Ülősztrájkkal támogatják tanáraikat a diákok

Pécsett ülősztrájkot tartanak a gimanzisták.

Mit követelnek a pedagógusok?

• A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
• Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
• Helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.
• Vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.

(Kiemelt képünk: Az Állj ki magadért! sajtótájékoztató résztvevői a Belügyminisztérium előtti járdaszakaszon Budapesten, 2022. január 31-én. Fotó: Péter Alvarez/168.hu)