Ez történne Budapesten egy atomtámadás esetén

A budapestiek kevesebb mint fele tudna óvóhelyekben menedéket találni egy esetleges atomcsapást követően.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az oroszok szinte minden nap fenyegetőznek az atomfegyverek bevetésével. Utánanéztünk, hogy egy Budapestet érő atomtámadás esetén mi a biztonsági protokoll, és hova tudnánk menekülni a sugárzás és a pusztítás elől.

A Növekedés.hu 2021. júliusában megjelent elemzése szerint leginkább a 2-es vagy 3-as metró tudna védelmet nyújtani egy háború, terrorcselekmény, ipari vagy környezeti katasztrófa esetén. Egy atomtámadással szembeni védekezés tekintetében sok más ország mögött jelentősen elmaradunk. Svájc például minden polgárának biztosít folyamatosan karbantartott óvóhelyi férőhelyet. Sőt, Izraelben több, mint egymillió bunker található, és Izrael 2021-ben ezernél is több speciális mobil és taktikai óvóhely legyártását rendelte meg Magyarországtól.

Az óvóhelyek elhelyezkedése nem hozzáférhető, de van olyan, ami múzeumként látogatható

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján nem szerepel nyilvános adat a jelenleg Budapesten található, karbantartott és működőképes bunkerekről, mivel ezek a helyszínek titkosítottak. Vannak olyan bunkerek, amelyek múzeumként látogathatóak (Csepel 2, Sziklakórház). Az 1-es metró nincs elég mélyen, a 4-es metró alagútja pedig nem acélból, hanem betonból készült, ezért nem alkalmas óvóhelynek.

A Növekedés.hu tanulmányának szerzői azt állapították meg, hogy a fővárosban a lakosság 42 százalékát lehetne elhelyezni, a többieket pedig evakuálni kellene.

Az RTL Fókusz című műsora 2022. márciusában végigjárta az elérhető óvóhelyeket. Megerősítették a Növekedés.hu által felkutatott információkat, hogy óvóhelynek csak a 2-es és a 3-as metró lenne alkalmas, és hozzátették, hogy az alagutak befogadó képessége 220 ezer fő is lehet.

A Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Gulyás Attila a Fókusz stábjának azt mondta, a rendszerváltás előtt az volt az elképzelés, hogy támadás esetén Budapest lakosságát vidékre evakuálják, csak a város működésének fenntartásáért felelős közüzemi dolgozókat telepítik le a metrókba. A metróban kialakított óvóhelyeken múltszázadbeli berendezés és technológia működik, ezek képesek ellátni az alapvető feladatokat; külön áramellátás, csápos kutak, melyekből a vizet megfelelő tisztítással fogyasztásra alkalmassá lehet tenni.

Emellett az RTL az Országos Katasztrófavédelemtől megtudta azt is, hogy a jelenleg múzeumként üzemelő, budai vár alatt található Sziklakórházat is gyorsan újra óvóhellyé lehetne alakítani, és akár egy nukleáris csapás esetén is védelmet nyújtana.

Vidéken jóval szegényesebb a felhozatal

Ha vidéken vannak is a múlt század elején épített bunkerek, azok használhatatlan állapotúak. A modern mélygarázsok jó alternatívát jelenthetnek, igaz, az óvóhellyé alakítható mélygarázsok elhelyezkedése a Katasztrófavédelem által védett titok.

A legmodernebb fegyverek ellen ezek a magyar óvóhelyek azonban csekély védelmet nyújtanak, nem beszélve arról, hogy nem feltétlenül van belőlük kiút.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Fókusznak arról beszélt, hogy  Magyarország leghatékonyabb óvóhelye a NATO.

Csak akkor történhet meg ez a „végítélet forgatókönyv” itt Magyarországon, ha Putyin magát a NATO-t támadná meg.

Nukleáris balesetre van, atomtámadásra nincs hivatalos protokoll

Jelenleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján csak nukleáris baleset esetére található biztonsági intézkedési terv. A nyilvános óvóhelyek elhelyezkedéséről csak egy interneten talált, 1944. augusztusi levéltári térkép ad némi tájékoztatást. A dokumentum tanúsága szerint akkor 300 darab elérhető óvóhely volt Budapesten, többségük a körutak környékén, és a pesti oldalon ránézésre jóval több, mint a budai oldalon.