Magyarország
Romantikától mámoros gengszterek
Mindenki a szerelmet keresi a francia vígjátékban, a kisstílű bűnözőktől az amatőr színésznőn át a pénztároslányig. Érzelmeik megélésében és kifejezésében a jól irányzott pofonok mellett a költészet és a dráma is fontos szerepet kap.
A tavalyi Cannes-i filmfesztiválon debütált Samuel Benchetrit legújabb vígjáték-drámája, amely olyan üdítő, akár egy friss fuvallat a Riviéráról, bár helyszíne egy észak-francia határ menti kisvároska. A helyi csempészbanda főnöke (François Damiens) áll a történet középpontjában, de nem csak azért, mert tőle retteg a város, éspedig joggal. Őt is utoléri az életközépi válság, és egy jóval fiatalabb nő – a hipermarket kasszása – iránt lobban heves érzelmekre. A plátói szerelemben járatlan nehézfiú költészetórákat vesz – ó, ezek a franciák –, és aki csak elmosolyodik a döcögős, kínrímes költeményein, azt csúnyán elagyabugyálja. A művészet azonban nem csak egy szűk elit kiváltsága, és a film fő motívuma folyamatosan megtalálni a kontrasztban a kapcsolódást a hétköznapi és a különleges, a primitív és a nemes, a profán és a magasművészet között.
A csodálatos karakterszínészek úgy játsszák a mackónadrágos, a „francia Mónika show”-t nézve chipset zabáló népeket, mintha Victor Hugo mai korra írt drámájában szerepelnének. A beszédhibás fodrászlány (Vanessa Paradis) színpadi karrierről álmodik, ámde független színházat csinálni költséges (például kell hozzá kitömött hód is), adósa lesz a maffiavezérnek, aki egyik verőlegényét baltával küldi hozzá, hogy behajtsa a pénzt. Ámde Jacky (Gustave de Kervern) beleszeret a nőbe, és elteszi láb alól vetélytársait, csakhogy ő játszhassa el Simone de Beauvoir szerelmét a készülő „Sartre és Beauvoir” zenés-táncos musicalben.
Két másik bandatag azt a feladatot kapja, hogy 18. szülinapi bulit szervezzen a főnök lányának, és nem válogatnak a kínzóeszközökben a meghívások kézbesítésekor. A lánynak tetsző fiút azonban sem zsarolással, sem fenyegetéssel nem tudják rávenni, hogy eljöjjön, így unortodox módon bevállalják, hogy a kishúgát bébiszittelik. Közben egyikük az élet értelméről tanul egy népszerű pszichoguru önsegítő könyvéből – kihez hogyan jut el a filozófia és a spiritualitás. S ott van még a főnök depressziós neje is, aki megtalálja férje – ugyan máshoz írt – szerelmes verseit, ettől újra kivirul, és a baltaarcú sofőr-testőr, aki a szerelmi kispostásként a főnök üzeneteit kézbesíti a kasszáslánynak, de közben az ő szíve is kinyílik.
A pompás abszurd humorú vígjátékban mindenkit a szerelem mozgat, ami a legváratlanabb helyeken talál ránk, és a legkülönösebb módon hat az emberekre. Akárcsak a művészet, ami a film szerint épp olyan alapvető emberi szükségletünk, mint a szeretetvágyunk megélése.
(Szerelmes nehézfiúk, forgalmazza a Cirko-Gejzír)