Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem megszorítás – de nagyon fog fájni

Létrehozva:

Orbán Viktor miniszterelnökségének legnagyobb költségvetési kiigazító csomagját lépteti életbe. A nagy megmentés közepette pedig néhány régebbi célját is megvalósulni reméli a kormány.

Már Júlia is megmondta Rómeónak: „Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos”. A kormány intézkedéseit nevezhetik a rezsicsökkentés megvédésének, restriktív fiskális politikának, „nemmegszorításnak” – éppoly fájdalmas lesz a vállalatok, a közszféra és a lakosság számára egyaránt.

A hivatalos, orbáni kommunikáció szerint: már nem csak a rezsicsökkentést, de a hazát is meg kell menteni, ezért a „rezsivédelmi alap” mellé már „honvédelmi alap” létrehozását is bejelentették. E két alapba összesen 900 milliárd forintot szán az állam – az elsőbe 700, a másodikba 200 kerülne –, igaz, nem a költségvetésből.

Minderre pedig – ugyancsak az orbáni és kormányzati magyarázatok szerint – azért van szükség, mert „Brüsszel elhibázott energiapolitikája” és az orosz-ukrán háború az egekbe lökte az árakat és veszélyezteti Magyarország területi épségét.

Amiről Orbán nem beszél

Bár vitathatatlan, hogy a pandémia, azt követően pedig a háború drasztikus megemelte a világpiacon az energia árát, mégsem elsősorban ez az indoka a megszorításnak – valójában. A kormány választási költekezése – mint a gyermekes családok szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, a szektorális béremelések – nagyjából 1200 milliárd forintos lukat ütöttek a költségvetésen. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt még nem volt akkora az államháztartás hiánya az év elején, mint most. Ehhez jön még hozzá az Unióval folytatott vitája a kabinetnek, aminek következtében immár egy éve nem érkezik pénz a költségvetésbe uniós forrásból. Pedig közel 2 milliárd eurót vár Brüsszeltől a kormány.

A költségvetés katasztrofális állapotát jelzi, hogy a megszorító csomagnak csak a kisebbik része a hirtelen kivetett sarc. A kormány bejelentése szerint ez teszi ki a csomag 40 százalékát, míg a 60 százaléka az állami beruházások leállítása, központi spórolás, beszerzési stop. (Vagyis se a pedagógusok, se mások, akik az államháztartásból kapják a fizetésüket, ne várjanak emelésre a következő másfél évben.) Mindent összevetve 2200 milliárdos megszorításról beszélhetünk – ekkora a költségvetési kiigazításra Orbán Viktor még soha nem kényszerült.

Régi-új sarcok

A kormány régi, jól bevált eszközét vetette be, hogy extra pénzhez jusson: olyan szektorokra vetett ki különadókat, amelyekkel a lakosság amúgy sem szimpatizál. Így a bankoknak és biztosítóknak, a távközlési és gyógyszeripari cégeknek, valamint a nagy áruházláncoknak és a légitársaságoknak kell a zsebükbe nyúlniuk. Az indoklás: ezek a vállalatok extraprofitra tettek szerint az elmúlt években, ezt pedig most elvonja a kormány.

Hogy mit jelent az extra jelző a profit előtt, valójában senki nem tudja, de hangzatos indoklások születtek. A gyógyszeripari cégek – így a kabinet – degeszre keresték magukat a pandémia idején. Hogy a két-három, sikeres vakcinát előállító cégen kívül (amelyek nem Magyarországon adóznak) ez mennyire igaz – senki nem vizsgálta. A légitársaságoknak azért kell utasonként 10-20 eurót fizetniük az államnak, mert az emberek most fogják bepótolni a két éve elhalasztott utazásikat – vagyis esetükben egy feltételezett, jövőbeni „extra”profitot von el a kormány. Kérdés: ha ez az érvelés igaz, akkor miért maradt ki a megsarcolandó ágazatok közül az idegenforgalom, vagy éppen az építőipar. (A kormány kritikusai szerint a válasz: mert a NER oligarchái elsősorban ezekben az ágazatokban érdekeltek.)

A kiskereskedelmi láncok extraprofitja a kormány szerint az infláció miatt keletkezett – ami egyszerűen értelmezhetetlen. A kiskereskedelem forgalma – nem profitja – 13 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban, közel 10 százalékos infláció mellett. Vagyis reálértéken (ténylegesen) alig 3 százalék a gyarapodás, mégpedig a nagyon sovány, pandémiás időszakhoz képest. Ezzel a lépéssel viszont a legnagyobbakat – Tesco, Aldi, Lidl – bünteti a legjobban a kormány, nem titkolva, hogy a kivonulásuk az országból nem lenne ellenére a kabinetnek.

A nagy extraprofitozás közben visszahozták a reklámadót, amit a lapkiadóknak, tévétársaságoknak, rádióknak, weboldalaknak kell fizetniük reklámbevételük után. A szektorból, amiben nyereségről is nehéz beszélni, 15 milliárdot szedne be idén az állam. Ez természetesen a kormány bögyét évek óta piszkáló RTL Klubot sújtja a legjobban, de az állami hirdetésektől mentes, kritikus sajtót is lehetetlen helyzetbe hozza e régi adó visszavezetése.

Ki fizet?

Az állam ugyan kivethet adókat, de azt már nem tudja megakadályozni, hogy a plusz terheket a vállalatok egy az egyben továbbhárítsák a vevőkre. A jelenlegi, száguldó inflációs környezetben azt sem könnyű egyáltalán megmondani, hogy a forint értéktelenedése vagy a kormányzati sarcolás áll-e egy-egy áremelés mögött.

Abban minden közgazdász egyetért, hogy a vállalkozások nem jótékonysági intézmények – vagyis amennyire csak a piaci viszonyok megengedik, a vásárlókkal, az Orbán által megvédeni ígért polgárokkal fizettetik meg.

Legnépszerűbb cikkeink